Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin Új vádak Otto Schily egykori belügyminiszter ellen című cikkében ismerteti az úgynevezett Masri-ügy újabb fejleményeit. Az emberrablás áldozatává vált Khaled el-Masri ügye újabb fordulatot vett: egy az Egyesült Államokban most publikált könyvben súlyos vádakkal illették Otto Schily (SPD) egykori német belügyminisztert – írja a Der Spiegel. A lap információi szerint újabb részletek olvashatók az akkori amerikai nagykövet és a belügyminiszter találkozójáról. Eszerint azt javasolta Schily, hogy vásárolják meg Masri hallgatását. A kérdés már régi, a válasz viszont új. Mit tudott Otto Schily Khaled el-Masri elrablásáról? A „The Dark Side” („A sötét oldal”) című könyvében Jane Mayer, a New Yorker magazin munkatársa új részleteket közölt a korábbi német belügyminiszter és Dan Coats akkori amerikai nagykövet 2004. május végi találkozójáról. A megbeszélés tárgya egy német állampolgár CIA általi elrablása volt, akit hosszú ideig egy afgán titkos börtönben tartottak fogva – írja a lap. Amikor a diplomata bevallotta a belügyminiszternek az emberrablás kellemetlen részleteit, Schily erre állítólag így válaszolt: „Miért mesél nekem ilyeneket?”, egy olyan munkatárs jelenlétében, aki ráadásul jegyzeteket készített. Masrira utalva a német belügyminiszter megjegyezte: „Miért nem adtak neki egyszerűen pénzt, és utána miért nem hallgattak az egészről?” Schily, aki eddig visszautasította, hogy részletesen beszámoljon a megbeszélésről, a lap kérdésére megválaszolatlanul hagyta Mayer könyvének a hallgatás megvásárlására vonatkozó passzusait. Az érzékeny szövegrészletek elsődlegesen a Szövetségi Hírszerzés (BND) szerepét vizsgáló Bundestag-bizottságot értesítheti. Hans-Christian Ströbele, a zöldek képviselője, a bizottság tagja már bejelentette, utánajár a vádaknak. „Ha ez igaz”, fogalmaz Ströbele, „az megerősítené a feltételezésünket, hogy a szövetségi kormány valójában nem igazán akart tudni a történtekről”.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Dietrich Alexander „Nicaragua kitüntette Margot Honeckert” című cikkében foglalkozik az egykori NDK-s pártvezető feleségének managuai elismerésével. A ’90-es évek óta él Margot Honecker, az egykori NDK first ladyje Chilében. A hallei születésű kommunista expolitikus lányával és két unokahúgával, a külvilágtól meglehetősen elzárkózva él, „hallgat”, és csak rendkívüli alkalmakra hagyja el otthonát. Ilyen alkalomnak számított a Daniel Ortega nicaraguai elnök által adományozott kitüntetés. Nem Honecker volt az egyetlen illusztris vendég, akit Ortega meghívott a rendezvényre – számol be a Die Welt. A Németország keleti részén gyűlölt Margot Honecker neve egyet jelentett a diktatúrával, a továbbképző iskolák katonai kiképzőtáboraival, az úttörődalok lelkes eléneklésével. Az 1994-ben a Santiago de Chilében májrákban elhunyt egykori NDK-pártfőtitkár, Erich Honecker második felesége oktatási miniszter volt – anélkül, hogy egyetemi diplomája lett volna – 1963 és 1989 között. Dél-Amerikában a most 81 esztendős, tanult szakmáját tekintve eladónőnek sokkal jobb a hírneve. Nicaraguában Daniel Ortega, az egykori (a szovjet blokk által támogatott – a szerk.) „forradalmár” és jelenlegi elnök nem felejtette el, hogy Honecker elvtárs Anastasio Somoza diktátor bukását követően az első szandinista Ortega-kormányt olyan áldozatkészen támogatta. Kelet-Berlin már 1980-ban támogatta Nicaraguát, az analfabetizmus elleni küzdelmében – írja a lap. Később, a német munkás-paraszt kormány katonai felszerelést küldött az amerikaiak által támogatott kontrák elleni harcában. Honecker személyesen is segített: így Ortega rendelkezésére bocsátotta az NDK kormányzati különgépét, amikor Kelet-Európába utazott. Ezért Ortega gyakran ellátogatott Kelet-Berlinbe. Az egykori NDK-közbeszédben hajszíne alapján „lila sárkánynak” és „kék eminenciásnak” nevezett politikusasszony latin-amerikai elvtársaival ünnepelte Nicaraguában az Európában megbukott szocialista eszmét. S az elhunyt Erich Honecker nevében Ortega kezéből átvette a kulturális függetlenségért adott, Ruben Diarióról (nicaraguai író és diplomata 1867–1916) elnevezett díjat. Ez volt Honeckerné első nyilvános fellépése 1993 után – írja a lap. Samuel Santos külügyminiszter nem szégyellte Honeckernét „élő legendának” nevezni – őt, akit sohasem vontak felelősségre amiatt, hogy a disszidens szülők gyermekeit kényszer-örökbefogadásba adatta.
origo.hu
Mutatjuk Orbán Viktor legújabb bejelentéseit - élőben a rádióinterjú
