Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Schäuble bemutatta az új állampolgársági tesztet című cikkében ismerteti a szeptember elsejétől érvényes új honosítási irányelveket.
Azon külföldieknek, akik német állampolgárok szeretnének lenni, szeptember 1-jétől egységes honosítási tesztet kell kitölteniük. A szövetségi belügyminisztérium ma ismertette mind a 310 kérdést. Vigasztaló, hogy a vizsga megismételhető.
A vizsga egy négyválaszos teszt kitöltéséből állna. A sikeres vizsgához a 33 kérdésből 17-et kellene helyesen eltalálni. A 310 kérdés mindegyikéhez rövid magyarázatot kíván mellékelni a belügyminisztérium, hogy lehetővé tegye az egyéni felkészülést.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Günter Bannas és Patrick Welter Az atomenergia jövője című cikkében ismerteti a G8-as csúcstalálkozó német belpolitikai szempontból legfontosabb kérdését, az atomerőművek jövőjét.
A nagykoalíción belüli nézeteltérések az atomenergia jövőjéről folytatódnak. Az SPD vezetése felszólította a kereszténydemokratákat, hogy tisztázzák viszonyukat az atomenergia polgári felhasználásának kérdéséről. Sigmar Gabriel (SPD) környezetvédelmi miniszter – az atomerőművek is az ő illetékességi körébe tartoznak – érdekesnek nevezte a korábbi SPD-miniszter, Eppler elképzeléseit. Eszerint hajlandóak lennének meghosszabbítani a már meglévő atomerőművek működési idejét, ha az alaptörvénybe foglalnák a további erőművek építésének tilalmát.
Gabriel utalt arra, hogy ilyen javaslattal korábban már élt Schröder kancellár is. Akkor ezt az uniópártok „durván” visszautasították. Az SPD vezetése megnyugtatta a közvéleményt, maradnak az atomkilépésről kialakított álláspontnál. Eppler sem kérdőjelezte meg ezt, hanem nyilatkozatának az volt a célja, hogy a CDU/CSU-t álláspontjának tisztázására késztesse.
A G8-as csúcstalálkozón is ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el az atomenergia hasznosításával és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban. George W. Bush kijelentette, aki valóban aggódik a klímaváltozás miatt, „annak világos jelzést kell adnia és támogatnia az atomerőművek kiépítését”. Németország, mely még kitart az atomenergia feladása mellett, ebben a kérdésben elszigetelődött a G8-csoporton belül. Angela Merkel visszautasította az Amerikai Egyesült Államok követeléseit: „Őszintén szólva nem hiszem, hogy a klímavédelem kérdésében egyedül az atomenergia döntene”.
A japán G8-as elnökség szerint az államok abban állapodtak meg, hogy a zárónyilatkozatban támogatni fogják az energiaellátás diverzifikálását. Míg a nyolc államból hét ezalatt az atomenergia további kiépítését érti, addig Németország inkább a megújuló energiaforrások növekvő felhasználását.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Gerhard Bitzan Koldulás a gyermekkel: a tilalom elrettentően hat című cikkében foglalkozik a szocialista vezetésű Bécs zéró tolerancia politikájával a szervezett, főként roma koldusbandák ügyében.
A bécsi tiltó rendelkezések úgy tűnik, hatnak: a szabályozás június 1-jei életbe épésétől eddig csak egy gyermekkoldulási szabálysértést regisztráltak – nyilatkozta Sandra Frauenberger, az illetékes városi tanácsnok. Ennek a csökkenésnek az elsődleges oka: azokban az országokban, ahonnan a koldusok származnak, az intenzív médiakampány következtében értesültek a tilalomról. „A szervezett bandák azóta kerülik Bécset” – nyilatkozta Frauenberger szóvivője.
A gyermekkoldulást tiltó jogszabály-módosítást márciusban fogadta el a bécsi városi közgyűlés. A szabálysértőket a rendelet 700 eurónyi pénzbüntetéssel, illetve egy hétig terjedő börtönnel sújthatja. Ezzel párhuzamosan elfogadtak egy szociális csomagot, mert a legfontosabb probléma, hogy a legtöbb esetben az érintett gyerekek nem közösen a szüleikkel, hanem idegen felnőttekkel koldulnak, akiknek pénzért „kikölcsönözték” őket.
Bécs szociális intézkedései ezért szoros kapcsolatot tartanak a koldusok származási országaival – Szlovákiával, Magyarországgal, Bulgáriával, Romániával. A megtalált kiskorúakat egy válságközpontba szállítják, ahonnan a valódi szülők természetesen bármikor elvihetik őket. Az „idegen” koldusgyerekeket a követségekkel közösen gondozzák, majd visszaküldik őket oda, ahonan jöttek.
Az adott országbeli válságközpontok a bécsi mintakép alapján épülnek fel. Romániában eddig 14 ilyen központ készült el, Bulgáriában három. Ezekbe a központokba szállítják a kitoloncolt gyermekeket. A szlovákiai és magyarországi koldusgyermekeket közvetlenül az érintett ország szociális munkásainak adják át.
