Der Spiegel
A baloldali német hírmagazinban Gregor Peter Schmitz „Obama tanácsadói reszketnek a berlini beszédtől” című cikkében elemzi a demokrata elnökjelölt várható szavait és következményeit. Barack Obama csapatát idegesíti az elnökjelölt berlini beszéde kapcsán kirobbant vita. „Először sok európai arról panaszkodott, hogy nem jön Európába. Most Európába jön, s egy alapvető beszédet kíván tartani a transz-atlanti kapcsolatokról – most azokat a fenntartásokat hangoztatják, hogy az elég tartalmas lesz, s nem csak egy kampánytrükk”, nyilatkozta egyik munkatársa. „Ez nem volt előrelátható, s ez mindannyiunkat megőrjít.”
Obamának nagyon óvatosan kell egyensúlyoznia. Mindeddig Obama külföldi útja nagyobb súrlódás nélkül zajlott. Eddigi állomásai – Afganisztán, Irak, Közel-Kelet – ugyan érzékenyebb pontok voltak, mint Berlin. De a jelölt ezen állmásokon feltűnően óvatosan viselkedett, néhány szigorúan szabályozott televíziós sajtótájékoztatón kívül Obama alig beszélt újságírókkal. Obama beszédében hangsúlyozni kívánja, hogy más alapelvekre épülő külpolitikát követne, mint George W. Bush. Beszédében az „odafigyelni” kifejezés gyakran előfordul majd.
Azért, hogy ne tűnjön túl Európa-barátnak, Obama konkrét követelésekkel érkezik Berlinbe. „Erősíteni kívánjuk a NATO-t, s ezért többet kívánunk partnereinktől megkövetelni” nyilatkozta már az előző héten. Tehát a beszéd mottója mézesmadzag, vagy korbács. Ez megjelenik például abban, hogy nagyobb nemzetközi felelősségvállalást fog Európától követelni. Tanácsadóit nem igazán érdekli, hogy az európaiak kiábrándulhatnak Obamából. „Az Egyesült Államok elnöke lesz és nem más országé.” Ennek ellenére nem szabad túlfeszítenie a húrt.
Obama különösen szeretné bekapcsolni elképzeléseibe Németországot. Egyetlen jelentős beszédét Berlinben tartja, és találkozik a kancellárral és a külügyminiszterrel. (Obama Londonban és Párizsban nem találkozik a külügyminiszterrel.) Már az előkészítő beszélgetésekben jelezik, hogy Merkelt befolyásosabbnak tartják, mint Nicolas Sarkozyt és Gordon Brownt. Hogy a londoni, párizsi és brüsszeli frusztrációt enyhítse, beszédében a transz-atlanti kapcsolataira fog koncentrálni, ellentétben ismert berlini beszédekkel, mint John F. Kennedy és Ronald Reagan. Ők a hidegháborúban koncentrálhattak a szorosan vett „német kérésre”. Már néhány órával a beszédet követően Obama munkatársai tudni fogják, sikerült-e a kötéltánc. Őket aligha érdekli a berlini hallgatóság véleménye, hanem annak a 40 amerikai újságíró véleménye, aki állandóan elkíséri a jelöltet, s az amerikai hírtelevíziókat. A CNN közvetít Berlinből, a három legfontosabb televíziós társaság, az ABC, a CBS és a NBC az esti híradását a német fővárosból tervezi.
Die Presse
Az osztrák napilap Letartóztatták Kadhafi fiát című cikkében ismerteti a líbiai-svájci kapcsolatok megromlását okozó eseményeket. Súlyosan károsította a kétoldalú kapcsolatokat, hogy a genfi rendőrség letartóztatta Moamer Kadhafi, a líbiai forradalom vezetőjének fiát. Kadhafi a svájci külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint „nyugtalanító megtorló lépésekbe” kezdett. A svájci vállalkozásokat Líbia felszólította, hogy zárja be irodáit. Több képviseletet a líbiai hatóságok már lepecsételtek. Bern már felállított egy válságtörzset. A svájci polgárokat egyelőre lebeszélik a líbiai utazástól. Két svájci állampolgárt Líbiában letartóztattak, az észak-afrikai állam németországi nagykövetét is hazarendelték. Új vízumügyeket már nem intéznek, s a svájci légitársaságnak heti háromról egyre kell csökkentenie líbiai járatainak számát, állítólag technikai okokból.
Micheline Calmy-Rey svájci külügyminiszter tiltakozott a szankciók ellen Abdel Rahman Sahlgammal, líbiai kollégájával folytatott telefonbeszélgetése során. Egyúttal kifejezte a jelenlegi helyzet miatt rendkívüli aggodalmát. Kadhafi fiát, Hannibalt terhes feleségével egyetemben a múlt héten őrizetbe vették. Azzal vádolták őket, hogy Tunéziából és Marokkóból származó háztartási alkalmazottaikat testileg bántalmazták. Ezt azonban Kadhafiék tagadták.
Hannibal két napot töltött előzetes letartóztatásban, feleségét a genfi egyetemi kórházba szállították. Végül 500 000 frank (kb. 75 millió forint) óvadék ellenében szabadon engedték. Még a múlt hétvégén sietve elhagyták az országot.
