Die Welt (welt.de)
„Kelet-Németország nemsokára kihal?” – teszi fel a kérdést a konzervatív német napilap, egy döbbenetes eredménnyel járó népesedési tanulmány megrázó következtetéseit ismertetve. Sehol Európában nem olyan drámai a népesedési helyzet, mint Kelet-Németországban. A népesedés és fejlődés berlini intézete által készített tanulmány szerint a jelenlegi elvándorlási tendenciák folytatódása esetén drámai elöregedés fenyeget. Ebben a régióban rendkívül kevés gyermek születik. A tanulmány összesen 24 szempontot vett figyelembe az elöregedéstől a nők arányán keresztül egészen az elvándorlásig. Ekkora területről sehol sem vándorol el ilyen sok fiatal nő, ami az igen alacsony szülési rátát még inkább lefelé nyomja, s ez tovább gyorsítja az elöregedést. A legalacsonyabb szülési arány 1,18 gyermekkel Berlinben szerepel. Ezzel szemben Izland, Írország és Ciprus fiatal állampolgárainak száma jelentősen nő. Számottevő a gyermekek számaránya Franciaországban, Norvégiában, Írországban és Nagy-Britanniában. Franciaország, mely 2000-ben még 23 millióval kevesebb lakossal rendelkezett, mint Németország, 2050-ben már az EU legnépesebb állama lesz. A Berlin Intézet 285 régió jövőképességét vizsgálta, többek a között a lakosságszám változása, a jólét szintje, képzettségi szint, valamint a munkalehetőségek és egészségügyi ellátás alapján. Az első öt régióba Izland, Stockholm, Oslo, Zürich és Kelet-Svájc tartozik. Az első német régió a 18. helyen lévő Felső-Bajorország, a 38. Freiburg környéke, valamint a 42. helyen lévő Stuttgart és Tübingen. A lista végére került Lipcse környéke, valamint két görög tartomány, Közép-Macedónia és Thesszália. Kelet-Németországnak a hatalmas szubvenciók ellenére mégsem sikerült felemelkednie a nyugati tartományok szintjére, állítják a kutatók. Igen sötét jövőképet rajzoltak: „Csehország és Szlovénia, sőt Szlovákia és Magyarország fővárosi régiói is kedvezőbb jövőesélyekkel rendelkeznek, mint Kelet-Németország.” Németországnak az alacsony születésszám miatt gyorsabban csökken a lakossága, mint bármely más EU-tagországé. Különösen gyors lesz a csökkenés az egykori, iparilag fejlett Szászországban, a Ruhr- és a Saar-vidéken. A német főváros szintén különlegességnek számít. 2000 és 2005 között Berlin gazdasági ereje gyakorlatilag nem növekedett, miközben máshol a metropoliszok a legdinamikusabb központok. Eltekintve a német vasúttól, egyetlen nagyvállalatnak sincs Berlinben a székhelye. A kutatók megállapították, hogy Németországban az egyetemi tanulmányokat végzők aránya 36 százalék, míg az OECD átlaga 54 százalékos. Ez azonban túl kevés, még akkor is, ha figyelembe veszik a német kétlépcsős képzési rendszert. Németországban a beszámoló szerint a fiatalok 21,6 százaléka nem képezhető, ez az arány Finnországban alig 7 százalék.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Oliver Pink 2008-as választások: szavazatvadászat a harmadik erő táborában című cikkében foglalkozik a jelenlegi és egykori Szabadságpárt politikusainak őszi esélyeivel. Amire alig valaki számított, bekövetkezett: a másolat felülmúlta az eredetit, Jörg Haider egykori tanítványában, Heinz-Christian Strachében mesterére akadt. A bécsi politikus a Szabadságpártot 2005-ös szakadása óta az FPÖ-től sikerről sikerre vezette, miközben Haider Szövetség Ausztria Jövőjéért nevű alakulata éppenhogy elérte a négyszázalékos bejutási küszöböt. De a lapokat újraoszthatják. Jörg Haider, aki eddig másokat tolt előre, közvetlenül Strache kihívója lesz a 2008-as kampányban. A választások egyik meghatározó kérdése lesz, hogy hány szavazót tud Jörg Haider attól a Strache-féle FPÖ-től elvenni, mely a közvélemény-kutatások szerint 20 százalékon állt, mielőtt a karintiai tartományfőnök bejelentette visszatérését. Egy közvélemény-kutatás szerint csak minden negyedik osztrák hiszi, hogy Jörg Haider szavazatokat nyerhet a BZÖ-nek. Egy másik intézet adatai szerint az FPÖ 20, Haider BZÖ-je öt százalékon áll, ugyanakkor ma már senki sem beszél a két párt újraegyesüléséről.
Magyar Péter mellébeszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, ki a Soros-ügynök