Pilhál György: Ej, Hiller!

Falurombolás magyar módra: szerkeszti Hiller István miniszter és az oktatási tárca. A szentlőrinciek azt mondják, a nagydorogi pedagógusok hozzájuk járnak gyerekeket átcsábítani az ottani iskolába. A nagydorogi elöljáró meg azzal érvel, csak azóta házalnak a szomszédban, amióta nyáron több szentlőrinci szülő is beíratta hozzájuk a gyermekét, majd egy hónap múlva meggondolták magukat. Többnyire állítólag azt a választ kapták a szülőktől, hogy a polgármester megfenyegette őket: ha nem a helyi iskolába íratják gyermekeiket, akkor nem ad nekik közmunkát, vagyis oda a megélhetésük. (El lehet képzelni az ottani viszonyokat, ha már ez számít adunak.) A polgári kormány idején a falusi iskolák létfenntartásuk érdekében kiemelt támogatást kaptak. Ma viszont – Hiller tárcavezető új finanszírozási rendszerének bevezetése óta – azok kapnak pluszpénzt, amelyek társulnak, vagyis több települési iskolából összetákolnak egyet, s magas létszámú osztályokat tudnak működtetni. Közben Sárszentlőrinc polgármesterét többször megfenyegették: ha félti a testi épségét, fogja be a száját. A faluvezető erre kijelentette: az iskola a falu szíve, ha azt megfojtják, a fiatalok elhagyják a települést, amely onnantól halálra van ítélve. Az ilyen településeket nevezi majd az utókor Hiller-falvaknak…

(Magyar Nemzet, 2008. augusztus 16.)