Eltőzsdézett portugál társadalombiztosítás

A portugál Correio da Manhá vezető helyen közölte a munkaügyi miniszter beismerését a tőzsdére vitt társadalombiztosítási alap egy részének eltőzsdézéséről. Az argentin Clarín és a spanyol El Mundo, illetve El País az argentin nyugdíjalapok teljes államosítását jelentette be. A bolíviai La Razón vezető híre: kompromisszum született a kormánypárti és az ellenzéki tábor között az új alkotmányról.

correiomanha.pt – Portugália

A második legolvasottabb portugál napilap vezető híre: José Vieira da Silva, a munkaügyi miniszter kénytelen volt beismerni, hogy a pénzügyi válság miatt januártól szeptemberig mintegy 250 millió euró eltűnt a tőzsdei részvények értékéből, amit a Társadalombiztosítás Pénzügyi Stabilizációs Alapjában (FEFFS) tartottak. Vieira da Silva nem volt hajlandó elárulni a pontos összeget, de a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a FEFFS szeptember végén 8275 millió euró fölött rendelkezett.

clarin.com.ar – Argentína, elmundo.es, elpais.es – Spanyolország

A magát függetlennek tartó napilap friss értesülése szerint Cristina Fernández de Kirchner elnök asszony nagy horderejű döntést szivárogtatott ki hétfőn: államosítja a magánnyugdíj-pénztárakat. Az elemzők éles vitákra számítanak a döntésről folytatandó parlamenti viták során. A spanyol lapok – a jobboldali El Mundo és a baloldali kormányhoz közeli El País – is élénken figyelik a fejleményeket, mert az államosításnak a második legnagyobb bankkonszern, a baszk-spanyol BBVA (Banco Bilbao Vizcaya Argentaria) 1994 óta szerzett befektetései is áldozatul esnek. Az El Mundo szerint ez annyit jelent, hogy Kirchner a neoliberális sokkterápiát alkalmazó Carlos Saúl Ménem elnök újabb privatizációs rendelkezését „csinálja vissza”.

la-razon.com. – Bolívia

A spanyol érdekeltségű fővárosi napilap is vezető helyen számolt be az örömteli eseményről: a több mint egy éve tartó politikai és véres utcai csatározások után kompromisszumot kötött egymással a képviselőház két ellentábora az új alkotmányról. Az alsóházban kisebbségi ellenzék – a szenátusban neki van többsége – végül beleegyezett a dél-amerikai ország első ajmara indián elnökének, Evo Moralesnek abba a javaslatába, hogy lemond az államfő alkotmányban rögzített többszöri megválasztásáról, és csak egyszer indulhat újra. Ezután már gyorsan megállapodtak az új alkotmány januári népszavazásáról és a referendum második kérdéséről, a magánbirtokok maximális terjedelméről. És ha az új Magna Charta megkapja a szükséges többséget, 2009 decemberében új általános választásokat is tartanak.