Magyarország könnyű célpont a spekulánsoknak

A pénzügyi válság nyomán a világban közel 1.400 milliárd dollár veszteséget kell leírni, miközben a bankok újratőkésítése 600-700 milliárd dollárt igényel – mondta Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közép-európai és balti főmegbizottja a pénteken rendezett budapesti „Pénzügyi csúcstalálkozó” kerekasztal beszélgetésén.

Magyarország sérülékenyebb, mint a régióból Lengyelország, vagy Csehország, hiszen gyengébb a magyar belső kereslet és a fiskális szigor, így a spekuláció számára túl könnyű célponttá válik – jelezte Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni elemzője. Véleménye szerint 2009-ben az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasága zéró növekedést produkál, a jövő évi magyar GDP inkább egy százalékkal nőhet, mint kettővel, s jelentősen visszaeshet a cseh növekedés is 2 százalékra. A Dresdner elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság Magyarországon is jelentős költséggel jár majd, ugyanakkor nagy lehetőséget nyújt arra, hogy felgyorsítsák a reformokat a hosszú távú problémák megoldása érdekében.

A legfontosabb feladat a bizalom helyreállítása – hangsúlyozta az IMF képviselője, akivel egyetértett Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője. Noha ma a magyar bankok bőséges forint likviditással rendelkeznek mégis tartózkodnak attól, hogy kölcsönt nyújtsanak egymásnak, mert nem bíznak abban, hogy vissza is kapják pénzüket, azaz belépett a partner kockázat – tette hozzá. A magyar állampapírpiac jelenlegi problémáinak hátterét Barcza György a magánnyugdíj-pénztárak mostanáig érvényes szabályozására vezette vissza, hiszen 2009 közepéig a választható portfolióra kell volna átállniuk.

Ha a költségvetésnek nettó alapon közel 1.000 milliárd forintnyi állampapír finanszírozásra van szüksége, akkor a pénztárak által eladott illetve nem megvásárolt, nettó alapon 400 milliárd forint összegű állampapír kiesése felboríthatja a piacot – magyarázta a K and H Bank vezető elemzője, aki a pénteki változtatás után optimistábban ítéli meg a magyarországi pénzpiaci helyzetet. Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni makroelemzője és Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni elemzője egyaránt arról beszélt: Magyarország sérülékenysége azzal függ össze, hogy hitelességi problémákkal küzd, hiszen ha az államháztartási hiány fel tud duzzadni közel 10 százalékra, akkor hiába sikerül „lenyomni” 3 százalék közelébe, a befektetők nehezen hiszik el, hogy ez a jövőben nem fordul vissza. Ha pénzpiaci válság van, akkor a befektetetők a kockázatosabbnak ítélt magyarországi eszközöktől, az állampapíroktól és a forinttól előbb kívánnak megszabadulni, mint a kevésbé kockázatosnak minősített cseh, vagy lengyel papíroktól – tették hozzá.

(MTI)