A mostani kamaetemelés szerdán 11.00 órától hatályos. A jegybanki alapkamat 3 százalékpontos emelését követően erősödött a forint. Az euró 278 forint körüli szintről 272 forintra gyengült, majd 275 forint körül ingadozott a bankközi devizapiacon.
A közlemény szerint a testület rendkívüli ülésén a pénzpiaci folyamatok áttekintése döntött a jegybanki alapkamat 11,5 százalékra való emeléséről. Ezzel egyidejűleg a tanács az irányadó eszköz kamatszintje körüli +/-50 bázispontra mérsékelte az egynapos jegybanki hitel és betét kamata által meghatározott kamatfolyosó szélességét, vagyis az egynapos betét kamata 11,0 százalék, a fedezett hitelé 12,0 százalék szerdán 11.00 órától.
A mostanihoz hasonló, 300 bázispontos emelésre utoljára 2003 novemberében volt példa, akkor a testület 9,50 százalékról 12,50 százalékra emelte fel a jegybanki alapkamatot.
A monetáris tanács legutóbb hétfőn ülésezett, akkor változatlanul, 8,5 százalékon hagyta az alapkamatot. A piaci elemzők szinte egybehangzóan úgy vélték, hogy a testület nem változtat az alapkamat szintjén, amely május óta volt érvényben.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a hétfői döntés előtt még arról beszélt, hogy nincs azonnali szükség arra, hogy csökkenjen az irányadó magyar kamat.
Nem jó jel
Meglepő és drasztikus ez a lépése az MNB-nek – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB volt elnöke az MNO-nak arról, hogy a monetáris tanács 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot. „Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank erősen aggódik a forint árfolyamáért, a várható infláció ugyanis nem indokolja ezt a drasztikus lépést” – mondta a szakember.
Úgy tűnik, az MNB túl nagyra értékelte a forint árfolyamának erőteljes kilengéseit. „Ez mindenképpen erőteljes beavatkozás a kamatok világába” – fogalmazott a közgazdász. Előbb vagy utóbb – de inkább előbb – át fog gyűrűzni a hitel- és betétkamatokba. A devizahitelesek, akik az utóbbi időben a körmüket rágták az forintgyengülés miatt, most örülhetnek, mert ez visszaerősítheti a forintot. A befektetők számára ismét vonzóbbá teheti a megtakarításokat. Ugyanakkor viszont a forinthitelesek magasabb törlesztőrészletekre, a kis-és középvállalkozások rosszabb hitelfelvételi kondíciókra számíthatnak. Az persze kérdés, hogy mindennek mi lesz a hosszú távú következménye, és meddig tartanak a pozitív, illetve negatív hatásai. „Ez a kényszerlépés egyáltalán nem jó jel” – mondta a volt MNB-elnök, aki a magyar gazdaságot egy „motorhoz” hasonlította, amelyet nem finom indítással, hanem „erőteljes berúgással” lehet csak életre kelteni. Igaz, volt már erre példa, és akár visszafelé is elsülhet, a hosszú távú következményei, és a gazdaságra irányuló hatásait még nem lehet pontosan előre látni.
Madár: A gyenge forint miatt kellett lépni
„A forint gyengülése válthatta ki a Magyar Nemzeti Bank lépését” – jelentette ki Madár István, a portfolio.hu elemzője a hírTV-nek adott telefonos interjújában. A monetáris tanács üzenetének a lényege, hogy nem áll érdekükben a forint további gyengülésének az elnézése – tette hozzá. Az is vezérelte a döntéshozókat, hogy az elkövetkező két napban zárva lesznek a hazai piacok, ami könnyítené a forint elleni spekulációkat – hangsúlyozta Madár. A várható hatásokkal kapcsolatban a szakértő elmondta: a betétek hozamának emelkedése várható az elkövetkező hetekben.
origo.hu
Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé
