A moped segédmotoros kerékpárnak minősül

A mopedautókat Magyarországon is segédmotoros kerékpárnak kell tekinteni, főosztályvezetői körlevéllel nem lehet felülbírálni egy jogszabályt – írta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a távirati irodához szerdán eljuttatott jelentésében.

Szabó Máté úgy foglalt állást: a mopedautót az Európai Unióban a segédmotoros kerékpár kategóriába sorolják, ezért a jogszabályok szerint Magyarországon is annak kell tekinteni. A mopedautó segédmotorral hajtott, kicsi, négykerekű jármű, óránként 45 kilométer a csúcssebessége. Az EU-ban a segédmotoros kerékpár kategóriába sorolják. Jogosítvány nélkül vezethető, van, ahol már 14 éves kortól. Magyarországon viszont a rendőrök több esetben szabálysértési feljelentést tettek, arra hivatkozva, hogy a jármű nem felelt meg a KRESZ előírásainak. Négy panaszos fordult ilyen ügyben az országgyűlési biztoshoz.

Az ombudsman vizsgálata megállapította: a rendőri intézkedések azon az jogszabály-értelmezésen alapultak, amelyet az egykori Közlekedési Főfelügyelet egyik főosztályvezetője körlevelében, majd a Nemzeti Közlekedés Hatóság (NKH) főosztályvezetője az Országos Rendőr-főkapitányságnak leírt. E szerint a mopedautó – bár a súly, a teljesítmény és egyéb paraméterek tekintetében a segédmotoros kerékpárokra előírtakat teljesíti – egyértelműen személygépkocsiként vesz részt a közúti közlekedésben, ezért a járműfajta meghatározásánál a gépkocsikra vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni és érvényesíteni.

Az egyik panaszos lakóhelye szerinti megye rendőrkapitánya arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy mopedautók vezetője ellen hét esetben indult szabálysértési eljárás, ebből hatot a bíróság, egyet maga a rendőrség szüntetett meg. A bíróságok minden esetben értékelték, hogy a jármű – más uniós tagállamban kiállított típusbizonyítványa szerint – segédmotoros kerékpár. A megyei rendőri vezetés pedig már az ombudsman megkeresése előtt felhívta az általa irányított a rendőri szerveket arra, hogy az NKH állásfoglalása alkotmánysértő, ezért azt ne alkalmazzák.

Szabó Máté rámutatott arra: a körlevél az állami irányításban nem jogi eszköz, a jogalkotásról szóló törvény mellőzésével alkotott és címzettek által követett norma pedig sérti a jogállamiság elvét, a jogbiztonság követelményét. Megjegyzi továbbá, hogy visszás azoknak a magatartása, akik egy ilyen körlevélre alapozzák hatósági fellépésüket. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2009-ben átfogó projektet indít a közlekedéssel kapcsolatos alapjogi problémákról – áll a jelentésben.

(MTI)