A bíróság megalapozatlannak találta és elutasította a panaszosok, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi és világi elnökének beadványát, mely szerint a budapesti lelkész a református egyház jó hírnevét, tekintélyét sértő, hitvallásellenes megnyilatkozásokat tett – tájékoztatta az MTI-t a lelkész két ügyvédje, Orbán László és Nemes Árpád. A zsinat elnöksége beadványában hitvallásellenesnek ítélte, hogy ifjabb Hegedűs Loránt tavaly márciusban egyházközségének egyik termében helyet biztosított a holokausztot tagadó David Irving brit történész-publicista könyvének dedikációjához.
A kápolnásnyéki elsőfokú tárgyaláson – amelyet egy különlegesen védett tanú miatt tartottak zárt ajtók mögött – a háromtagú bírósági tanács azért mentette fel ifjabb Hegedüs Lorántot, „mert megalapozatlanok voltak azok a vádak, amelyekkel őt korábban illették” – mondta el az MTI-nek Orbán László ügyvéd. Hozzátette: a vádak „szóbeszédre” és újságnyilatkozatokra alapozódtak. Az ügyben a korábban eljárt bírósági tanács ítéletének „újbóli megpanaszolásával kapcsolatban hozott ugyanolyan felmentő ítéletet ugyanolyan indoklások mellett” a Kápolnásnyéken tárgyaló bírósági tanács. Nemes Árpád, a lelkész másik védője szerint tekintettel arra, hogy az ügyben fellebbezési joga a vádat képviselő jogtanácsosnak, a panaszoltnak és a panaszolt képviselőjének lett volna, lemondtak a fellebbezési jogról, így jogerős ez a határozat.
Agyagási István, a hivatalból eljáró Vértesaljai Református Egyházmegye bíróságának lelkészi elnöke az MTI-nek elmondta: „néhány nap múlva kiderül, hogy a panaszos jogi képviselője talál-e olyan jogi keretet, amelyben fellebbezhetnek”. Csoma Áron, a református zsinat elnökségének szóvivője az MTI megkeresésére kijelentette: amíg nem kapják meg hivatalosan a bírósági ítéletről szóló dokumentumokat, nem kívánják kommentálni a döntést.
Ifjabb Hegedüs Loránt szerint a tárgyaláson megjelent több mint száz, az egyházközségéből érkezett hívő jelenlétére nem azért volt szükség, hogy nyomást gyakoroljanak a független bíróságra, hanem azért, hogy jelezzék, nem az ő tevékenysége „vált ki közfelháborodást az egyházon belül és a világban”, hanem az olyan megalapozatlan panaszok, amelyeket a zsinat lelkészi és világi elnöke tett. Mint mondta, miután elkészül a bíróság írásba foglalt indoklása, tekintettel arra, hogy nem titkos határozatról van szó, azt az általa és gyülekezete által képviselt egyházi és közéleti misszió szellemében nyilvánosságra hozza.
A Magyarországi Református Egyház elnöksége először tavaly márciusban fogalmazta meg panaszbeadványát a Budapest-Észak Református Egyházmegye bíróságának ifjabb Hegedűs Loránt tevékenységével szemben, amiért a lelkész a holokauszttagadó David Irving történész-publicista könyvbemutatójához az egyházközség egyik termében biztosított helyet. A második panasszal akkor élt az egyházi elnökség, amikor tavaly október 23-án Szabadság téri református templom előtt ifjabb Hegedűs Loránt antiszemita kijelentéseket tett.
Ifjabb Hegedűs Loránt perét első alkalommal 2007. december 21-re tűzték ki a Budapest-Észak Református Egyházmegyében, ám a tárgyalás elmaradt, mert az egyházmegye elnöksége Horváth György egyházi ügyésztől elvette az ügyet, személyének elfogultságra hivatkozva. Az ügyész akkor kifejtette az MTI-nek: ifjabb Hegedűs Lorántnak meg kell válnia lelkészi hivatásától, mert megsértette azt az elvet, hogy az egyházak nem rekeszthetnek ki egyetlen embert sem, éppen ellenkezőleg, társadalomegyesítő szerepet kell betölteniük.
A Budapest-Észak Református Egyházmegye bírósága egyúttal elállt a tárgyalás lefolytatásától, így került a per – sorsolás útján – a Dunamelléki Református Egyházkerületen belül a Vértesaljai Református Egyházmegye bíróságához. Az egyházmegyei bíróság elnöksége 2008 áprilisában elutasította a református zsinat lelkészi és világi elnökének panaszbeadványát, mert véleményük szerint a lelkész nem viselkedett az egyház törvényeivel ellentétesen, amikor tavaly márciusban meghívta David Irvinget egyházközségébe, és az eljárási költségek – 345.440 forint – kifizetésére kötelezték őket. Ezzel szemben a panaszosok jogorvoslattal éltek.
A fellebbezés beadása után az egyházmegyei bíróság elrendelte az eljárás lefolytatását. A református zsinat eközben május 21-én tartott ülésén túlnyomó többséggel határozatot fogadott el, melyben továbbra is jogosnak tartották az egyház elnökségének a lelkipásztor tevékenységével szembeni panaszbeadványát. A dokumentumban úgy fogalmaznak: „A zsinat felkéri az elnökséget, hogy a jövőben is vállalja fel a Magyarországi Református Egyház jó hírnevét, tekintélyét sértő, hitvallásellenes megnyilatkozások esetén ennek szóvá tételét, és tegye meg a szükséges jogi intézkedéseket.” A zsinat a perköltség viseléséhez szükséges anyagi forrásokat is a panaszosok rendelkezésre bocsátotta.
Az egyházi bíróságok a magyar alkotmány alapján jöttek létre a Horn-kormány idején, s az egyház igazgatási és fegyelmi ügyeiben mondhatnak ítéletet. Az egyházi jogalkalmazás első fokon egyházmegyei, másodfokon egyházkerületi szinten mehet végbe. A református egyházmegyék közgyűlései által választott bíróságok minden esetben három tagból, egy világi jogászból, egy lelkészből és egy harmadik – vagy egyházi vagy világi – személyből állnak.
(MTI)
Egyesült Államok
Az Egyesült Államok új módszerrel küzd a jemeni húszik ellen
