Az egykori fedezet nem csak játékosként, hanem sportvezetőként is segítette szeretett klubját, 1973 és 1976 között szakosztályvezetői beosztásban tevékenykedett. A Ferencvárosban 258 bajnokin léphetett pályára, dr. Lakat Károllyal nagyszerű fedezetpárt alkotott, a magyar válogatott mezét azonban egyszer sem húzhatta magára.
Dékány Ferenc ennek ellenére az FTC nagy klasszisai közé sorolható. 1949-ben mutatkozott be az első csapatban, amely akkor bombaerős volt, egy évvel később viszont szétszedték az együttest, távozott Henni Géza, Deák Ferenc, Budai II László, Kocsis Sándor, majd később Czibor Zoltán is, Rudas Ferenc pedig súlyos lábtörést szenvedett.
Nem véletlen, hogy az 1949-es bajnoki cím után több mint egy évtizedet kellett várni az FTC (az ötvenes évek elején ÉDOSZ és Kinizsi néven is szerepeltek a kilencedik kerületiek) híveinek. „Pofi”, ahogy a társak becézték, pályafutása befejezése után is hű maradt a csapathoz, 1973 és 1976 között szakosztályvezetői minőségben segítette a klubot. Erre az időszakra esik egy bajnoki cím és az elveszített KEK-döntő is. Az egykori kiváló játékos a B-válogatottban többször is szerepelt.
(sporthirado.hu)
