Visszaestek a magyar vállalkozások bizalmi mutatói

Visszaestek a magyar vállalkozói szféra bizalmi mutatói novemberben minden vállalatcsoportban és majd minden ágazatban – áll az Ecostat gazdaságkutató intézet felmérésében.

MNO
2008. 12. 01. 10:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belföldi viszonylatban az előző hónapok alig változó bizalmi mutatói október-novemberben számottevően csökkentek, a vállalkozások egyre erősebben érzik, hogy a gazdasági válsággá fejlődött pénzügyi krízis Európában is mély és időben elhúzódó lesz.

Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2008 novemberében 60,6 százalék lett, mintegy 18,4 százalékponttal csökkent, míg a kis- és középvállalati konjunktúra-index 15 százalékponttal, 62,0 százalékra esett.

A nagyvállalatok gazdasági várakozásait összesítő havi konjunktúra-mutatók erőteljes visszaesése, és a cégek növekvő értékesítési nehézségei a pénzügyi és gazdasági válság mélyülésével, valamint a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatásokkal indokolható az Ecostat szerint. Az exportorientált nagyvállalatok legnagyobb felvevőpiacai recesszióba süllyedtek, a válság elmélyülésével megrendeléseik fokozatosan csökkennek, az árbevételek egyre kevésbé nyújtanak fedezetet a költségekre. A nagyvállalatok a likviditási helyzetük kezelésére gyors és hatékony intézkedéseket léptettek életbe.

A kis- és középvállalatok bizalmi mutatatóinak szeptember-novemberi jelentős visszaesése a működési feltételekben halmozódó nehézségekkel magyarázható. A cégek fejlődése, sokak túlélési esélye kormányzati intézkedések, stabilizációs programok nélkül nem oldható meg – hívják fel a figyelmet. A fejlesztési és finanszírozási hitelek drágulása és a belföldi piac gyenge felvevőképessége kedvezőtlenül érinti a kis- és középvállalati szektor kilátásait. A dekonjunktúra hatásának mérséklésre a legkézenfekvőbb kitörési pontok az EU támogatások ésszerű átcsoportosítása a veszélyeztetett ágazatokba, kedvezményes hitelek nyújtása és az állami megrendelések bővítése – fejtik ki.

A hazai nagyvállalatok visszajelzései szerint 40 százalékuk teljesítménye csökkent, 47 százalékuké nem változott az elmúlt három hónapban. A cégek egytizede tudta növelni teljesítményét. A termelési előrejelzések ennél pesszimistábbak, e szerint csökkenő teljesítményt 56 százalékuk, növekvőt 18 százalékuk vár a következő három hónapban. A válaszadó nagyvállalatok szerint az alkalmazotti létszám 30 százalékuknál megfelelő, 12 százalékuknál kismértékű létszámbővítést tesz lehetővé. A cégek több mint felénél az üzletmenet folytatásához szükséges létszám meghaladja az indokolt mértéket, számos területen a létszámcsökkentés, munkaidő mérséklés – legalábbis időlegesen – elkerülhetetlen.

Az üzleti környezet vállalkozásokra gyakorolt hatását kritikusnak ítélték novemberben. A nagyvállalatok véleménye szerint fél éven belül a szigorúbb hitelezési feltételek, a körbetartozások terjedése és a befizetési kötelezettségek növekedése fogja jelenteni a legnagyobb problémát működésükben.

Beruházási-fejlesztési elképzeléseik novemberben az előző két hónaphoz képest szerényebbek, pénzügyi helyzetük az értékesítési lehetőségek szűkülésével gyengülhet. Az EU források nagyobb arányú lehívásával a beruházási aktivitás erősödhet, főként az építési fejlesztések terén várható javulás, ami átsegítheti az építőipart a rendelés-hiányos időszakon – fűzik hozzá.

A kis- és középvállalatok novemberi visszajelzése szerint az elmúlt három hónapban 38 százalékuknál csökkent, 43 százalékuknál stagnált a termelés. A pénzügyi-gazdasági válság mélyülésével számolva a vállalkozások mindössze 12 százaléka valószínűsíti teljesítménye növelését, miközben csökkenéstől 52 százalékuk tart. A hazai cégek döntő többsége fejlődése legfőbb akadályát a magas szintű központi elvonásokban, a gyér belföldi keresletben és a bizonytalan gazdasági kilátásokban jelölte meg. A kis- és középvállalatok mindössze egytizede számol belföldi piacain javuló kereslettel, az igények csökkenése a cégek 43 százalékát érinti. Külföldön a termékek és szolgáltatások iránt jelentkező kereslet a cégek tíz százalékánál növekedhet, változatlan igényszint 62 százalékuknál várható a felmérés szerint.

A hazai kis- és középvállalatok véleménye szerint belföldi versenyképességük 11 százalékuknál javulhat, 21 százalékuké kedvezőtlenül változhat a korábbiakhoz képest. Az exportpiacokon változatlan versenypozícióval 72 százalékuk kalkulál, javulást mindössze 6 százalékuk remél. A saját vállalatánál foglalkoztatott létszámot a cégek 11 százaléka bővítendőnek, 46 százalékuk a jelenlegi teljesítményéhez képest megfelelőnek értékeli. Felesleges létszám a kkv-k 43 százalékánál fordul elő.

A legutolsó felmérés szerint a kis- és középvállalatok 28 százaléka tervezi egy éven belül új beruházás indítását. A kedvezőtlen piaci kilátások miatt a hazai vállalatok fejlesztési aktivitása augusztus óta csökken. A jövőbeni kilátások szempontjából irányadó rendelésállomány a hazai vállalatok felénél elmarad az ilyenkor megszokott szinttől. Az EU-s projektek beindulásával a beruházási tevékenység itt is élénkülhet, főként az építőiparban.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.