A Reformszövetség is letette a maga javaslatait az asztalra

Ezer-kétezer milliárd forintos adó- és járulékcsökkentési, 2011-ig tartó programot javasol a Reformszövetség a kormánynak, az ehhez szükséges kiadáscsökkentési lépésekről viszont nem szól – értesült szerdán a távirati iroda. A több mint 10 oldalas dokumentum több heti munka után a hét elejére készült el. • Fidesz: adóátrendezés címén adóemelésre készül a kormány • A kormány nemet mondott a gyáriparosok adócsökkentésére + Képek

A dokumentum szerzői a munkáltatói járulék, az szja csökkentését és a különadók megszüntetését szorgalmazzák. Ugyanakkor javaslatot tesznek az adókedvezmények megszüntetésére, az áfa, valamint a jövedéki, illetve a társasági adó emelésére, általános, értékalapú ingatlanadó bevezetésére. A három évre javasolt intézkedések forrását szerintük elsősorban az újraelosztás jelentős csökkentésével és a költségvetési kiadások szükségszerű lefaragásával kell biztosítani. Utóbbira viszont nem fogalmaznak meg konkrét javaslatokat.

A Reformszövetség elképzelései szerint 2011-ig összességében több mint 900 milliárd forinttal csökkentené az általános adóterhelést, de ez az összeg 1900 milliárd forintnál is több lehet, ha kivezetik az iparűzési adót is. A dokumentum az idei intézkedések közé sorolja a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentését és az szja 18 százalékos sávhatárának 1,7-ről ötmillió forintra emelését.

Két a költségvetési bevételt növelő intézkedést is javasolnak: az áfa felső kulcsának 23 százalékra emelését, illetve egy általános, értékalapú ingatlanadó bevezetését. Ennek mértéke egy százalék lenne, és a 30 millió forintnál drágább ingatlanokra vetnék ki. A lakóingatlanoknál ez azt jelentené, hogy az értékhatár alatt fennmaradna a jelenlegi ingatlanadóztatás rendszere, felette pedig belépne az új típusú adónem – tartalmazza az anyag. A 2009-es intézkedések hatásaként – a Reformszövetség számításai alapján – a költségvetés 342 milliárd forintos bevételtől esne el: a járulékcsökkentés 300, az szja-változás 350 milliárd kiesést jelent, az áfaemelés azonban 248, az ingatlanadó pedig 60 milliárdos többletet hoz.

A szakértői anyag szerint 2010-ben további három százalékkal kellene csökkenteni a munkáltatói járulékot, és ötezer forintra növelni a tételes egészségügyi hozzájárulást. Jövőre még két bevételt növelő intézkedést javasolnak, a jövedéki adó – a benzinen és a gázolajon kívüli termékek esetében – tízszázalékos emelését, valamint a társasági adó mértékének növelését. Az egészségügyi hozzájárulásból százmilliárdot, a jövedéki adóból 31 milliárd forintot remélhet a büdzsé, a 2010-re javasolt többi lépés viszont bevételkiesést jelent – olvasható a dokumentumban.

A járulékcsökkentés 210, a magánszemélyek különadójának megszűnése 29, a vállalkozások különadójának eltörlése – amely együtt járna a társasági adó 18 százalékra emelésével – 70 milliárd forint bevételkiesést okozna a 2010-es költségvetésben, az áthúzódó hatások és az szja-kedvezmények megszüntetésének hatásával együtt a kiesés összesen 345 milliárd forint lenne. A Reformszövetség 2010-ben megszüntetné az evát és az ekhót is. A javaslat úgy számol: az összes általuk indítványozott 2010-es intézkedés eredményeként – az áfa és az ingatlanadó áthúzódó hatásaival együtt – 485 milliárd forinttal kevesebb lenne a költségvetésben.

A Reformszövetség 2011-ben újabb 2 százalékponttal csökkentené a munkáltatói járulékot, amely így a mostanihoz képest tíz százalékponttal mérséklődne. Tovább emelné az szja alsó sávhatárát, ötről 15 millió forintra, és megszüntetné az adójóváírást. Eltörölné a vállalkozásokat sújtó kisadókat, és megkezdené a helyi iparűzési adó kivezetését. Ez utóbbi lépéstől függ, hogy összesen mennyi lesz a javaslatok költségvetési hatása. Az iparűzési adó megszüntetése nélkül 680, azzal együtt 1200 milliárd forintos lehet az adóteher csökkenése és a költségvetési bevételkiesés 2011-ben.

Az MTI információi szerint a Reformszövetség az intézkedéscsomag céljaként azt fogalmazta meg, hogy csökkenjen a bérek utáni összes elvonás és a marginális adóterhelés, amellyel egyben biztosítanák az egykulcsos adórendszernek tulajdonított kedvező hatásokat is. Ezek együtt motiválhatják az önkéntes adófizetést, az élőmunka terheinek leszorítása pedig visszafoghatná a foglalkoztatás romlását, hosszú távon pedig növelhetné is ezt – olvasható az anyagban. A dokumentum szerzői javaslatukkal a jelenlegi, torz adóztatás visszásságait kívánják kiszűrni, amely egyes jövedelemsávokban okozhat látszólagos adóteher-növekedést, ennek célja azonban az, hogy az adóelkerülőket fizetésre bírják.

A tavaly alakult Reformszövetség – amelynek tagjai az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnökei – januárban jelezte, hogy február 20-ra „gazdaságpolitikai összefoglalót” készít, amelyben a szervezet konkrét javaslatokat tesz az adó-, a járulékrendszer és az állami újraelosztás megújítására. Az MTI értesülése szerint ezt az összefoglalót már el is juttatták a kormányhoz. A kormányfő azt ígérte, hogy a kabinet az újabb soron kívüli, vasárnapi kormányülésen, február 15-én hozza meg az adó-, a szociális és a foglalkoztatási rendszer átalakítására vonatkozó döntéseit.

(MTI)