Kállai: A kutatók már régen mondták, hogy baj lesz a romákkal

A rendszerváltás idején a kutatók már figyelmeztettek arra, hogy baj lesz a roma társadalommal – mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman egy romákkal foglalkozó konferencián Szarvason. A Szent István Egyetem Pedagógiai Karán elmondott köszöntőjében kijelentette: nem lehet magára hagyni azt a társadalmi csoportot, amely az 1970-es években elindult a társadalmi integráció útján.

Tagjai akkoriban munkahelyekre kerültek, dolgozni tudtak, és nagyon lassan ugyan, de megindult az iskoláztatásuk, ám ezeket a lehetőségeket a rendszerváltás után egyik pillanatról a másikra elvesztették.

A kisebbségi biztos emlékeztetett arra, hogy az 1970-es években a felnőtt roma férfiak ugyanannyi százaléka dolgozott, mint a hasonló nem romáké. A rendszerváltást követően, 1993-ra azonban a roma férfiak kétharmada elvesztette állását, és tartósan munkanélkülivé vált. Mint mondta, azóta felnőtt egy újabb generáció, amelynek tagjai a rendkívül gyenge és átgondolatlan iskolai rendszer és iskoláztatás következtében képtelenek belépni a munakerőpiacra. „Ezek az emberek társadalmi támogatásra, szolidaritásra és ellátásra szorulnak, akár romák, akár nem” – közölte az ombudsman.

Kállai Ernő kérdésként vetette fel: mi történik akkor, ha jön egy gazdasági válság, és az állam nem tudja finanszírozni ezt a helyzetet? Szerinte akkor megpróbálják visszafejleszteni a támogatási rendszereket, ennek következtében viszont nőni fog a bűnözés, a nyomorban élő emberek száma, és ez egyre rosszabb társadalmi spirált fog beindítani.

Az ombudsman szerint ugyan az 1990-es évek második felétől sorra jelentek meg a kormányoktól közép- és hosszú távú intézkedési programok, mindenki próbált jó szándékkal tenni valamit, de „rendkívül kevéssé következetesen”. Hivatkozott az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésének egy megállapítására, hogy azt a sok pénzt, amelyet elvileg a romák integrációjára költöttek el, tulajdonképpen nem is a romákra fordították. A politikai döntéshozóknak most már túl kell lépniük akár saját maguk árnyékán is. Olyan komolyan vehető társadalmi integrációs programokat kell megalkotni, amelyeket végre is hajtanak – jelentette ki.

A magyar és az amerikai polgárjogi mozgalmak közötti különbségekre utalva elmondta, hogy annak idején mindenhol meghozták a diszkriminációellenes és a társadalmi beilleszkedést segítő jogszabályokat, azzal a különbséggel, hogy azokat Amerikában végre is hajtották, következetesen betartatták. Ott ugyanis „felismerték, hogy ha nagy létszámú, képzetlen, tanulatlan, szociálisan elesett, semmire sem használható, csak segélyezésre szoruló csoport” van az országukban, akkor el fogják veszteni vezető gazdasági, világgazdasági pozíciójukat – mondta Kállai Ernő.

(MTI)