Program Gyurcsányéktól: megszorítás az utolsó leheletig

Folytatódik a magyar társadalom jövedelmének, forrásainak szivattyúzása, amely úgy tűnik, a baloldali kormányzatoknak sajátos működési módja. Gyurcsány hétfői bejelentéseit pesszimistán értékelték az MNO által megkérdezett közgazdászok. Csath Magdolna az IMF-nek való megfelelési kényszert emelte ki, míg Bod Péter Ákos egy megkésett csomagról szólt. Úgy tűnik: fokozatosan emelik majd a jövedelemszivattyú fordulatszámát. • „A gazdasági növekedést nem segíti elő az adócsomag” • Szabó: Nem nevezném családpolitikának, amit a kormány csinál • A teljes gyurcsányi pakk egy katasztrófa • 2014-től jön az ingatlanadó? • „A csomag árát a lakossággal akarja a kormány megfizettetni” +Videó • Gyurcsány: Ne próbáljanak elbújni! • Navracsics: Halott kormányzati politikába próbálnak életet lehelni +Videó

Totális népnyúzásról van szó, Gyurcsány hétfői bejelentései semmi jót nem jelentenek a magyar társadalom számára – állítja az MNO-nak Csath Magdolna. A professzor asszony úgy látja, hogy Gyurcsány és kormánya – nem először – fogalmi zavarban van. Állandóan reformokról, szerkezetátalakításokról beszélnek, de az ő szóhasználatukban ez csak „sarcot, megszorításokat” jelent. Ugyanakkor a szerkezetátalakítás indokolt lehet – teszi hozzá a közgazdász. Mint megemlíti, „összeszerelő üzemek helyett a tudásipart kellene elhozni Magyarországra”, fel kellene szabadítani a kis- és közepes vállalkozások kreativitását. Nemcsak arról van szó – fejti ki Csath Magdolna –, hogy elérhető hiteleket kapjanak, hanem hogy egyenlő feltételekkel léphessenek ki a piacra a nagyokkal szemben.

Folytatódik az IMF-buli plusz vállveregetés

Csath az IMF-delegáció és az újabb megszorítások között szoros összefüggést vél felfedezni. „(...) egyensúly megőrzésére idén – a korábban tervezetthez képest – 200-220 milliárd forinttal kevesebbet költhet az állam (...), ez az összeg jövőre 550, 2011-ben pedig 650 milliárd forint” – mondta Gyurcsány hétfőn a parlamentben. Csath Magdolna szerint azért kell ilyen mértékben növelni a forráselszívást, hogy a 3-5 százalék közötti kamatozású, 3 éves futamidős IMF-hitelt vissza tudja fizetni az ország. A valutaalap célja csupán annyi, hogy biztosítsa a meglévő és az új hitelek bármilyen áron való visszafizetését – jelentette ki a közgazdász. Nem véletlen, hogy a delegáció megdicsérte az eddigi megszorításokért a kormányt – emlékeztetett. Emlékeztetett arra is, hogy a szerződés szerint a kormány nem stimulálhatja, nem részesítheti kedvezményekben a magyar gazdaságot.

Az elkövetkező esztendőkben iszonyú pénzeket vonnak ki a magyar gazdaságból – jelentette ki a professzor asszony.

A személyijövedelemadó-változtatásssal és más bejelentett „intézkedésekkel” kapcsolatban megjegyezte: bűvészkedésről van szó. Felvetésünkre, hogy stagnáló-visszaeső reálbérhelyzet mellett miképpen számíthat a kormány növekvő áfabevételekre, annyit mondott: ez trükk. Egész egyszerűen az emberek nem vásárolnak majd, „megveszik a kenyeret és a tejet”, de nem fogyasztanak majd többet. Spórolnak a villanyon, a fűtésen is. Gyurcsányék sem tudják, hogy mekkora bevételre számíthatnak az áfaemelésből, hiszen nem készítettek társadalmi tanulmányt – teszi hozzá. „Kis kedvezményt adtak a tőkének is tb-csökkentés formájában”, de ezt a pénzt majd az emberektől veszik vissza – fogalmazott.

Ismert, hogy a kormány a nyugdíjkorhatár 65 évre történő felemelését jelentette be. Cinikus döntés, ugyan nem lehet bizonyítani, de lehet, arra játszanak, hogy ne is kelljen kifizetni a járandóságot – állítja. Ami biztos: a magyarok születéskor várható élettartama mindenképpen gyanakvásra ad okot.

„Lépésecske”

„Megkésett csomag” – jellemezte az MNO-nak Bod Péter Ákos a hétfőn ismertetett kormányprogramot. A közgazdász kifejtette: ezekről a változtatásokról sok szakmai szervezet már hónapokkal korábban tárgyalt, novemberben ugyanis már lehetett látni, hogy az év végén elfogadott költségvetés egyáltalán nem illik a makrokörnyezethez. Ezért érthetetlen, miért kellett februárig várni ezekkel az intézkedésekkel – tette hozzá a szakember. A volt jegybankelnök kiemelte, mint minden megkésett intézkedés, ez is felveti azonnal a kérdést: elég-e, hogy enyhítsük a válságot? A forint viselkedésén azonban látszik, hogy nem elég. Mint mondta, ahhoz képest, hogy a kormányfő az elmúlt húsz év legnagyobb gazdaságpolitikai csomagjának nevezte a hétfőn bejelentett intézkedéseket, inkább pepecselésnek tűnik.

„Az olyan hosszú távra nyúló, nagy átalakításokat, mint amilyen például a nyugdíjreform, illett volna szélesebb körben, az ellenzékkel és szakmai szervezetekkel együttműködve megvitatni, hiszen a hatása túlnyúlik a mostani kormányzati cikluson” – hívta fel a figyelmet Bod. Az egész tehát lóg a levegőben, lépésnek semmiképpen, legfeljebb „lépésecskének” lehet nevezni – tette hozzá. A programcsomag ráadásul épp egybeesik a valutaalap vizsgálatával, a szervezet ugyanis negyedévente ellenőrzi, hogyan teljesülnek a szerződésben vállalt kötelezettségek. Úgy tűnik, ezzel összhangban a miniszterelnök is negyedévente jön rá, hogy „helyzet van” – vélekedik a közgazdász. Bod úgy látja, a pénztulajdonosokat sem sikerült jó irányban befolyásolni, csalódottak, s ez látszik a forint hétfő óta tartó mélyrepülésén. Az államháztartás kiadási oldalához pedig ismét nem mert hozzányúlni a kormány – tette hozzá. A szakember szerint a magyar gazdaság sajnos jó ideje csak sodródik, a költségvetésben pedig nincs semmi fantázia. Így ez a „csomag” is csak „csepp a tengerben”.

Összességében nem elég

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ezzel ellentétben úgy véli: a forintnak nincs köze a hétfőn bejelentett kormányprogramhoz, pusztán a régiós mozgásokat követi. A szakember a csomag pozitívumának nevezte, hogy a bérterhek csökkentése javíthatja versenyhátrányunkat. „Középtávon lesznek érezhetők majd a hatásai, rövid távon nem alkalmas a válság kezelésére, és jellemzően a fogyasztást terheli meg jobban” – emelte ki. Mint mondta, a program egyes elemei jó alapot jelentenek, amelyekre további reformok épülhetnek, ám ez összességében még mindig nem elég. Lehetett volna bátrabb, és jóval hamarabb meg kellett volna hozni ezeket az intézkedéseket – összegezte.