Először az eurózóna elnöke, aztán a német kancellár mondott nemet Gyurcsány Ferencnek. A magyar miniszterelnök azt próbálta elérni, hogy az unió 180 milliárd eurós stabilizációs és integrációs csomagot hozzon létre, az uniós vezetők azonban ezt nem támogatták. A közös valuta bevezetésének meggyorsítását pedig az eurózóna elnöke utasította el.
„Nem hinném, hogy a csatlakozási feltételeket egy nap alatt meg lehet változtatni. Ez nem lehetséges” – reagált Jean Claude Juncker, a magyar kormányfő eurócsatlakozási felvetésére.
A négy visegrádi és három balti ország, illetve Románia és Bulgária közösen azt akarta elérni, hogy a nyugati banksegélyek terjedjenek ki a keleti leánybankokra és hogy a gazdagabb országok ne hozzanak protekcionista gazdaságvédő intézkedéseket. Ez a törekvés részben sikerrel járt.
„A bankszektorral kapcsolatban megállapodtunk arról, hogy az anyabankoknak adott pénzügyi segítségből nem lehet visszatartani a Kelet-Európában működő fiókvállalatoknak szánt összeget. Az átmeneti segítségre szoruló bankok így hozzájáruláshoz juthatnak” – mondta el José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az euróval nem rendelkező tagállamok attól tartanak, hogy az unió két részre szakad. Keleten a GDP 80-90 százaléka származik nyugati befektetésekből, ezek mértéke idén várhatóan a tizedére esik vissza.
(hírTV)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!