Gyarmati szerint 2006-ban a csúcson volt ez a kapcsolatrendszer, akkor Magyarországban és a miniszterelnökben potenciális erős partnert láttak az amerikaiak. Azóta a kormányzat helyzete meggyengült, a gazdaságban nem történnek meg azok a reformok, amelyeket az amerikaiak szerint is meg kellett volna csinálni. Az igazán látványos probléma a Nabucco projekt körüli magyar hezitálás és a túlságosan erős magyar-orosz barátság volt. Ez „nagyon mély nyomot hagyott az amerikaiakban” – mondta Gyarmati István a külügyi bizottság Demokratikus Átalakulásért Intézetben tartott kihelyezett ülésén. Az amerikai-magyar viszonyban most sokéves „apró munkára” van szükség. Az amerikai-magyar kapcsolatok kijavítása legalább ötéves program – hangsúlyozta az igazgató. Az elkövetkező öt évben a magyar politikának az Egyesült Államok vonatkozásában arra kell koncentrálnia, hogy bizonyos kérdésekben látványosan segítse az amerikai politikát, így például Afganisztánban, több kérdésben pedig nem szabad állást foglalni – tette hozzá.
Magyarics: Demokrata dominancia jöhet
Magyarics Tamás, az intézet igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy a 2008-as „kritikus választás” volt, hosszabb időszakon keresztül demokrata dominancia lehet az Egyesült Államokban. Ha az Obama-adminisztráció sikeres lesz, akkor 2012-ben és 2016-ban is nyerhetnek a demokraták. A tendenciák szerint 10-12 éves ciklusonként váltják egymást a demokrata és a republikánus kormányok. Emellett a választási térkép nagyon nagy mértékben átalakult: korábban a keleti és a nyugati part volt a demokratáké, most azonban sikerült a fontos republikánus bázisokat is elfoglalni – mutatott rá a szakértő. Az Obama-adminisztráció első néhány politikai lépése azt mutatja, hogy az új elnök egy európai értelemben vett szociáldemokrata irányt fog képviselni: megnöveli az állam szerepvállalását, emeli az adókat.
„Hangsúlyos a transzatlanti viszony”
Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kiemelte: az új amerikai kormányzat gondolkodásában nem foglal el központi helyet az Európai Unió. A közös uniós kül- és biztonságpolitikai elképzelésekben azonban nagyon hangsúlyos a transzatlanti viszony. Az európai elkötelezettség mércéje lesz, hogy az unió milyen mértékben tud részt vállalni az afganisztáni, pakisztáni, iraki, iráni, palesztin-izraeli konfliktusok megoldásában. A magyar külpolitika ezt az elmúlt években helyesen felismerte – mondta a politikus.
(MTI)
origo.hu
Tűz ütött ki a Puskás Arénában
