Kiszipolyozták Bajnaiék a Hajdú-Bétet?

Miközben beszállítóit már alig fizette a Hajdú-Bét 2003 végén, a Bajnai Gordon által vezetett Wallis érdekeltségéből gátlástalan módon szivattyúzták ki az ingó és ingatlan vagyont. A pénzek átjátszásáról ciprusi, abu-dzabi és luxemburgi cégek képviselői dönthettek, de a magyar libatenyésztőket senki sem kérdezte.

Meghökkentő pénzügyi tranzakciókat bonyolított le egymás között a csőd szélén tántorgó Hajdú-Bét Rt. és tulajdonosa, a Bajnai Gordon által vezetett Wallis Rt. 2003–2004-ben. A Hajdú-Bét Rt. lapunk birtokába jutott, 2003. december 8-i közgyűlési jegyzőkönyvének tanúsága szerint a részvényesek ellenszavazat nélkül úgy döntöttek, hogy cégük 125 millió forintos kölcsönt nyújt az egyébként stabil anyagi háttérrel rendelkező Wallisnak, továbbá 180 millió forintos hitelkeretet is biztosít a Bajnai Gordon által vezérigazgatott társaságnak. Hogy miért hitelezett mintegy 300 millió forintot a végnapjait élő Hajdú-Bét a Wallisnak, nem tudni, mindenesetre több mint különös, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsönt gazdag tulajdonosának.

Ugyanez a 2003. decemberi közgyűlés döntött arról, hogy tanácsadással, a gazdálkodás átvilágításával és határidős devizaügyletek megkötésében való közreműködéssel bízzák meg a Wallis Rt.-t. Hogy ez a három szerződés mekkora összegről szólt, nem tudni. Ráadásul a december 8-i közgyűlésen döntöttek az ingatlan vagyon egy részének eladásáról is. Így megkezdődhetett a zagyvarékasi gyárnak, a Hortobágy-Nyírmada Kft. üzletrészének és a törökszentmiklósi ingatlanegyüttesnek, valamint a rajta lévő hűtőháznak az értékesítése. Szakértők szerint a maradék ingó és ingatlan vagyon kimentése állhatott a tranzakciók hátterében. Ugyancsak a vagyonátmentést szolgálhatta az a 2004. január 8-án kötött szerződés, amely alapján a Hajdú-Bét egy közel 119 millió forintos követelését átjátszották a Wallisnak – derül ki egy másik, szintén lapunk birtokába került okiratból, amelyet a Wallis részéről Bajnai Gordon vezérigazgató is aláírt. Pedig 2003 decemberében a Hajdú-Bét már elvileg fizetésképtelen volt, beszállítóit és munkásait alig fizette.

Holott a Wallisszal kötött hitelszerződések és az eladásra szánt ingatlanvagyon azt jelzik: gyakorlatilag tudtak volna. Mindez arra utal, hogy a Bajnai Gordon által irányított Wallisnak esze ágában sem volt megmenteni a Hajdú-Bétet. Hiába nyilatkozta azt az MSZP jelenlegi miniszterelnök-jelöltje, hogy ők mindent megtettek az összeomlás elkerüléséért, és hogy a történteknek mindenki a vesztese volt, a tények azt jelzik, hogy Bajnaiék szándékosan idézték elő a „fizetésképtelenséget”. A cégbíróság 2003. december 12-én rendelte el a Hajdú-Bét felszámolását, azonban 2004 januárjában a cég saját maga ellen indított új felszámolási eljárást, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság jogerőre emelt.

Ugyanebben a hónapban a Hajdú-Bétben lévő ingatlanokat fürgén kimentették, méghozzá a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Sok mindent elárul a Hajdú-Bét közgyűléseiről a résztvevők listája. A 2003. december 29-i ülésen például három ciprusi (Vitonas Investments Ltd., Rába Holding Ltd., Westbay Holdings Ltd.), egy egyesült arab emírségekbeli (Abu Dhabi Investment A.), egy luxemburgi és két amerikai cég is részt vett. A szavazatok többsége a Wallis érdekeltségébe tartozó ciprusi cégeké volt. Azt az 540 magyar libatenyésztőt, akiket mintegy hatmilliárd forintos kár ért, viszont senki sem kérdezte meg arról, helyeslik-e a Hajdú-Bét maradék mozdítható vagyonának átjátszását. Ismert: kilenc kilátástalanságba taszított libatenyésztő önkezével vetett véget életének.

(Pilhál Tamás)