Amikor a sátán legyőzetett

Hogyan kapcsolódik a pészah a húsvéthoz? Mi a jelentősége a gyertyának ebben az időszakban? Miért némulnak el a harangok nagycsütörtökön? Verdes Miklós görög katolikus parókus a húsvét ünnepéről és annak jelentőségéről beszélt az MNO-nak. • Vallásosnak tartja magát minden nyolcadik ember • Krisztus életét adta értünk

Jézus dicséretet mondva megy a Getsemáne-kertbe, ahol elfogják. A zsidó főtanács előtt hamis tanúkat előhozva Jézust halálra ítélik mint istenkáromlót. Másnap sor kerül a halálos ítéletnek Pilátus előtti megerősítésére. Pilátus tudta, hogy irigységből árulták el, tudta, hogy semmi halálra méltót nem tett, de megzsarolva enged a követelésüknek, és halálra ítéli Krisztust. A Golgota hegyén megfeszítik őt és még két gonosztevőt, hogy 3 óra agónia után meghaljon a kereszten. „Itt éri el az emberi bűn a legnagyobb mélypontját. Ennél iszonyatosabb bűnt nem lehet elkövetni, mint hogy a bűnös ember a bűn nélküli, tökéletes Istenembert nyilvánítja bűnösnek istenkáromlással. Mint gonosztevőt kivégzik Jézust. Moralitásában ennél iszonytatóbbat nem lehet elképzelni” – vélekedett Verdes Miklós. Az atya elmondta az is, hogy azokra az órákra kell tennünk Krisztus keresztre feszítését, halálát, amikor a zsidó előkészületi napon leölik a bárányt.

Jézus nagypénteken három órakor meghal a kereszten. Elkérik a testét, és új sírba helyezik el sietve, mert már közeledik az ünnep. Verdes atya elmondta: a temetéskor már nem a halottat siratjuk, hanem a bennünket ért veszteség fájdalmával veszünk részt. „Ám erről énekeink nem vesznek tudomást. Ott már nem mi siránkozunk, hanem a pokol. Hiszen az győzetett le, a sátán.” Amikor Krisztust halálra ítélik, ott éri el a bűn a legnagyobb mértékét. Ugyanakkor pedig „elhatalmasodott a bűn, de túláradt rajta a kegyelem”. A sátán egyértelmű vereségéről van szó. Úgy tűnt, ő fog nyerni, hiszen gonosztevővé tudta nyilváníttatni Jézust, de a következő pillanatban a teljes veresége tárult fel – vélekedett Verdes Miklós.

„Méltatlan a csendet megtörni”

Verdes Miklós azt is elmondta, a nagycsütörtök az Oltáriszentség alapításának jegyében telik. Gyakorlatban reggel végzik az utolsó vacsora emlékére az ünnepélyes liturgiát vecsernyével. Az esti szertartást, ami lényegét tekintve virrasztás, úgy nevezik, hogy a „kínszenvedési evangéliumok”. Tizenkét szakaszra osztva a teljes szenvedéstörténetet, az utolsó vacsorával kezdődően Jézus eltemetéséig már nagycsütörtökön átelmélkedjük – mondta el a parókus. A 9. evangéliumig minden szakasz végén megszólalnak a harangok. Ám amikor a temetés szava hangzik el az evangéliumban, ezután nincs harangszó egészen a föltámadásig. „Amikor Jézus a sírban nyugszik, méltatlan csilingeléssel a gyász csendjét megtörni” – vélekedett.

Eltemetik Jézust

Nagypénteken reggel végzik a királyi imaórákat, mely négy részből áll, és gondolatköre mindenestől Jézus temetéséhez kapcsolódik. Pénteken nem végeznek liturgiát. Este a vecsernyei szertartás keretében történik Jézus temetése. Az Úr Jézus halotti leple (a plastenyica vagy epitáfion) egy vászonra festett, sírban nyugvó Krisztustest. A négy sarkában megjelenhetnek az evangélisták, Mária és a kenethozó asszonyok. Felirata pedig: „Az istenfélő József, levevén a fáról a Te legtisztább testedet, tiszta gyolcsba göngyölé, illatos szerekkel ellátva új sírba helyezé”. Ezt a leplet helyezik el a szentsírba egy körmenet után. Ekkor már nem Jézus siratásán van a hangsúly, mert bár temetünk, a győzelem öröme ott bujkál, amikor a pokol siránkozását énekeljük meg – fogalmazott Verdes atya.

„Megpihenünk Krisztus halálának csendjében”

A nagyszombat a csend napja. A Teremtés könyvében is úgy van, hogy Isten a hetedik napon megpihen. „Mi is megpihenünk Krisztus halálának csendjében.” Vasárnap a szabbat utáni első nap, amikor is feltámad Krisztus. „Azt mondjuk, hogy harmadnapra, de itt nem 72 órát kell érteni, még 48 óra se fér bele, hiszen nem tudjuk, vasárnap hajnalban hány órára tehető a föltámadás” – mondta el. A keleti egyház például nem ábrázolja a sírból kilépő Krisztust, mert annak nem volt tanúja, megmarad a hit misztériuma. A nagyszombati föltámadási szertartás szimbolikus cselekedetek sora. Reggel jeruzsálemi utrenyét tartanak. „Fényes szomorúság lengi be a nagyböjtöt.” A böjti színt felváltja a fehér, a húsvét örömének színe. A feltámadási szertartás már a vasárnaphoz tartozik. A bevezető mozzanata, hogy a halotti leplet elhozzák a sírból és elhelyezik a főoltárra. 40 napig ezen a halotti leplen végzik a szent liturgiát. Az üres sír mécseséről gyertyát gyújtanak, és a sötét templomban ezt a fényt továbbadják, majd elindulnak a körmenetre. A templom ajtajába már úgy érkeznek vissza, hogy zárva van az ajtó. A pap a föltámadás tropárjának végén kereszt alakban megkoppantja az ajtót, mely kitárul.


Kellenek a gesztusok

Húsvét vasárnapján evangéliumot is olvasnak, melyben semmi szó nem esik a föltámadásról. Ez János evangéliumának prológusa, melyet 12 szakaszra osztanak, és különböző nyelven olvasnak föl. Ezen a napon pászkát is szentelnek. Ez előkép és beteljesedés is. A kosarakba általában tojás, sonka, kolbász, bor, kalács kerül. Ezt elhozzák a templomba és megszenteltetik. A legtöbben csak ezt eszik egész nap, a megáldott ételeket. „Ezek fontos, kézzelfogható részei a vallásosságunknak. Az ember sokkal több, mint a legfejlettebb állat. Az ember test és lélek. Testi valójában szellemi lény. Akinek szellemi mivoltának megéléséhez elengedhetetlen az érzékeinken keresztül való kommunikáció. A szeretet is csak úgy nyilvánul meg a másik felé, ha vannak gesztusok. Kell a mosoly, a simogatás, a hang csengése, a pici ajándék. A vallásban is így van. A szentségek az isteni valóság közvetítői” – fogalmazott Verdes atya.

„Isten embere kell, hogy legyek”

A szertartásokon használt gyertyák jelentőségéről azt mondta Verdes Miklós, hogy a hitet szimbolizálják. A gyertyának van egy sajátossága, mely a keresztény hitnek a sajátossága kell, hogy legyen. A gyertya világít. És miközben világít, elég. „Vedd ezt az égő gyertyát! Igyekezzél egész életedben a hit és a jó cselekedetek világosságával tündökölni. Hogy midőn eljő az Úr az összes szentekkel együtt, fényesen léphess elébe, és akadálytalanul mehess be az ő mennyei dicsőségének palotájába, és együtt uralkodhassál vele végtelen időkön át” – idézte az atya a keresztelés imáját. Véleménye szerint amikor gyertyát veszünk a kezünkbe, hatalmas hitvallást teszünk.

„Hiszünk abban, hogy Krisztus föltámadt, és hogy aki Őbenne hisz, annak örök életet ad. Ennek vagyunk mi a vonzásában. Ha ebben nem tudok hinni, akkor tényleg nincs értelme se a vallásosságomnak, se a kereszténységemnek. A keresztény ember több akar lenni, mint csak humánus. Isten embere kell, hogy legyek” – mondta el Verdes Miklós.

Képek: Mallár Gabriella