Először követték nyomon a pingvinek útját és felfedezték, hogy az állatok ez idő alatt akár 11700 kilométert is megtesznek, közben elsősorban rákokkal táplálkoznak. A kutatók azt remélik, hogy a vándorlásukba és táplálékforrásaikba történő betekintéssel hozzájárulhatnak a faj védelméhez. Charles-André Bost, a franciaországi Viliers-en-Bois-ban található Chizé Biológiai Központ kutatója és munkatársai eredményeiket a Royal Society Biology Letters című szaklapjában publikálták. A biológusok a bóbitás pingvineket parányi, hat gramm súlyú adókkal szerelték fel, amelyek segítségével műholdakon keresztül meg tudták határozni az állatok helyét. A madarak a költési időt követően elhagyták a Kerguelen-szigeteket, és kelet felé úsztak. Csupán kevesen vonultak az Antarktisz irányába, a legtöbben az Indiai-óceán közepén vertek tanyát.
A megfigyelt állatok közül egy sem hagyta el a nyílt vizet hat hónap alatt. Tavaszi visszatérésük időzítése ugyanakkor meglepően pontos volt: mindannyian egy héten belül érkeztek meg a szigetekre. Eddig keveset tudtak a kutatók a pingvinek vándorlásáról. Nem lehetett pontosan tudni, hogy hol tartózkodnak télen, és hogy mivel táplálkoznak. Bár a bóbitás pingvin költő állománya tízmillió párra tehető, húsz éve folyamatosan csökken a számuk.
(Forrás: greenfo/mti)
origo.hu
Fürdőkádba esett mobil miatt halt meg egy nyíregyházi kislány
