Basescu kevésbé optimista, mint a román jegybank

Traian Basescu román államfő szerint az év második harmadában is recesszióra kell számítani, ezt a véleményét maga fejtette ki a hétvégi kormányülésen, felülbírálva a Román Nemzeti Bank (BNR) korábbi, ennél jóval derűlátobb előrejelzését.

„Bár nincsenek végleges adataim, az a véleményem, hogy a BNR áprilisban adott előrejelzését nem támasztják alá a gazdaság jövőbeni kilátásai, a második harmadévben csökkenésre kell számítanunk, ami recessziót jelent minden értelemben” – mondta az elnök a minisztereknek, szavait hétfőn bőséges terjedelemben kommentálta a sajtó.

A kommentátorok megjegyzik, hogy Basescu először bírálta nyilvánosan a jegybankot az általa közzétett prognózisokért, amelyeket az államfő túlságosan „optimistának” minősített. Mugur Isarescu, a BNR elnöke – akinek nyilatkozatairól a gazdaság szereplői általában azt tartják, hogy közel állnak a realitáshoz – kétségtelenül meglepetést keltett mintegy másfél hónappal ezelőtti megállapításával, amely szerint az év végére Románia gazdasági növekedése pozitív előjelű lesz. Véleményével a jegybankelnök egyedül maradt.

Az elemzők egyre pesszimistább számokat vélnek előrelátni, 5-7 százalékos visszaesést is jósolva, különös tekintettel az export, az import, a szolgáltatások, a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés csökkenésére. Az első harmadévben regisztrált 6,2 százalékos gazdasági hanyatlás még a legborúlátobb gazdasági szakembereket is meglepte. Igaz, ez az arány valamivel kedvezőbb, mint az országos statisztikai hivatal által korábban előrejelzett 6,4 százalék. A Ziarul Financiar című pénzügyi-üzleti napilap szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság illetékesei is túlbecsülték a román gazdaság lehetőségeit, amikor csak 4,1 százalékos visszaesésre számítottak erre az esztendőre.

Tonny Lybek, az IMF romániai és bulgáriai ügyekben illetékes képviselője az első harmadévi eredményre alapozva maga sem tartja reálisnak, hogy a csökkenés mértékét sikerül 4,1 százalékon tartani erre az évre, ebből következően szerinte a jövő évre várhatónak tartott „zéró növekedést” sem sikerül majd elérni.

Románia a márciusban megkötött hitelkeret-megállapodás összesen 19,95 milliárd eurót kitevő összegéből 12,95 milliárd eurót az IMF-től, 5 milliárdot az Európai Uniótól, 1-1,5 milliárd eurót a Világbanktól, a többit más pénzintézetektől, köztük az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kapott.

(MTI)