Mélyülő válság – 6 százalékos csökkenést jósol a Tárki

Idei új GDP-előrejelzését a márciusi 4-5 százalékos visszaesésről 6,0 százalékra rontotta a Kopint-Tárki Zrt., miközben inflációs prognózisát 5,2 százalékra emelte a márciusi 3,7 százalékról – jelentette be Palócz Éva vezérigazgató a keddi tájékoztatón. • 6,5 százalékosra rontotta a várható GDP-visszaesést a GKI

A nemzetközi konjunkturális helyzet tavasz óta nem sokat javult, de az általános pesszimizmus valamelyest mérséklődött – jellemezte az összképet Nagy Katalin kutatásvezető. A Magyarország számára meghatározó piacok közül a német gazdaság idén 6 százalékkal esik vissza, az osztrák 3,7 százalékkal, az olasz 4 százalékkal, az Európai Unió régi 15 tagja átlagosan ugyancsak 4 százalékkal – tette hozzá. A Kopint-Tárki jövőre már 0,4 százalékos növekedést vár az eurózónában, legfontosabb partnereink közül várhatóan csak Ausztriában csökken a gazdaság, 0,3 százalékkal, ugyanakkor Németország már 0,4 százalékos, Olaszország 1,1 százalékos növekedésre lesz képes.

A magyar GDP az idén 6 százalékkal zsugorodik – mondta Palócz Éva. Hozzátette: ugyanannyi a valószínűsége az 5 százalékos, mint a 7 százalékos visszaesésnek, de kizárható az 5 százaléknál kisebb, illetve a 7 százaléknál nagyobb csökkenés. A vezérigazgató hozzáfűzte, hogy „a második negyedévi adatoktól nem szabad megijedni, mert várhatóan rosszabbak lesznek, mint az első negyedévi – különböző statisztikai szempont szerint publikált – GDP-adatok”, amelyek a naptári és szezonális hatást figyelembe véve 5,4 százalékos, a nyers adat szerint 6,7 százalékos visszaesést mutattak.

A bázishatás miatt ugyanis az év utolsó negyedévében már pozitív GDP-adat is elképzelhető – magyarázta Palócz Éva, aki a KSH által mért első negyedévi, 218 milliárd forint összegű készletleépítés kapcsán esetleges mérési problémákra is felhívta a figyelmet. A GDP termelési oldalán a Kopint-Tárki új prognózisa szerint idén az ipari termelés 14-15 százalékkal zuhan, az építőiparé 4, a mezőgazdaságé 10-15 százalékkal, ez utóbbi hozzáadott értéke 15-20 százalékkal.

A GDP felhasználási oldalán mind a háztartások fogyasztása, mind a beruházások 7 százalékkal csökkennek, a külkereskedelmi forgalomban közel 3 százalékkal nagyobb ütemben esik vissza az import (-17 százalék), mint az export (-14,5 százalék), ennek nyomán a külkereskedelem várható árutöbblete közel 2 milliárd euró lehet.

(MTI)