PSZÁF-elvárások a hiteltörlesztés megváltozásakor

A felügyelet honlapján közzétett dokumentum azt kéri a bankoktól, hogy tegyék transzparenssé, és alaposan részletezzék a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedéséhez vezető közgazdasági és piaci indokokat. A PSZÁF elvárja, hogy a bankok a kamat, illetve a törlesztőrészlet számítási módjának bemutatása mellett tegyék átláthatóvá azt is, hogy milyen forrásköltségekkel számolnak, továbbá ismertessék közérthetően a törlesztőrészletek alkotóelemeit, felbontását, és mutassák be – kalkulátor, törlesztési tábla stb. segítségével – a kamat, törlesztőrészlet emelkedésének okát.

További elvárás, hogy a hitelintézetek adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet könnyítésére szolgáló lehetőségekről, a futamidő meghosszabbítása esetén pedig hívják fel az ügyfél figyelmét arra, hogy a törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, mert a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik.

A tájékoztatás különösen fontos az annuitásos törlesztésű hitel futamidejének meghosszabbításakor, mert az annuitásos számítási mód esetén a törlesztőrészlet kezdetben nagyobb arányban tartalmazza a hiteldíjat, mint magát a tőketartozást – figyelmeztet a körlevél. A felügyelet azt ajánlja, hogy a bankok ilyen esetekben példával illusztrálják a törlesztőrészlet alakulását. A felügyelet áprilisi vezetői körlevelében a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatos elvárásait ismertette.

A felügyeletnek nincs jogszabályalkotási joga, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa a legjobb gyakorlat alkalmazását ajánlások kiadásával igyekszik elérni. A PSZÁF főigazgatója által kiadott vezetői körlevelek egy-egy szektorra, részpiacra vonatkozóan fogalmazzák meg a felügyelet ajánlásait. A nem kötelező érvényű ajánlások a fogyasztóvédelem területén a különböző jogszabályi előírások felügyeleti értelmezésével orientálják a piaci szereplők magatartását; a jogszerű, ám nem etikus gyakorlatot a felügyelet az elvárt magatartás, illetve követelmények megfogalmazásával igyekszik megszüntetni. Az ajánlások azonban nem minden esetben kellően hatásosak.

A PSZÁF például már 2006-ban megfogalmazta az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos elvárásait, de a piaci szereplők nem változtattak gyakorlatukon. Az ajánlás egyébként nagyrészt ugyanazokat az elveket és elvárásokat tartalmazta, mint a bankok egyoldalú szerződésmódosítását kordába szorító, a parlament által idén márciusban elfogadott törvény. Egyes szakértők úgy vélik, ha a felügyeletnek rendelkezési joga volna, hatásosabban, rugalmasabban és gyorsabban léphetne fel, ha a piacon zavar keletkezik, ezt a PSZÁF korábbi elnökei közül többen is szorgalmazták.

(MTI)