Clarín
A Clarín már szombaton beszámolt a Buenos Aires-i provincia egészségügyi miniszterének helyzetjelentéséről, amely megfontolta a jövő heti rendkívüli járványhelyzet elrendelését immár az egész országban. Buenos Airesben ugyanis egy héttel ezelőtt még alig haladta meg az ezer főt a H1N1 vírussal fertőzöttek száma, de 27-én ez a szám már 1587 fő volt, közülük huszonkét beteg állapota nagyon súlyos, és eddig 26-an haltak bele a fertőzésbe. A járvány a következő két hétben fog tetőzni, és Claudio Zin, a provincia egészségügyi tárcájának vezetője szerint nagyon valószínű, hogy ezen a télen még nagyon sokan fognak megbetegedni az új vírustól.
Visao
A népszerű portugál hetilapban José Antonio Moreira közgazdász professzor 12 pontban foglalta össze a portugál közoktatás nyilvánvaló lezüllését és a további lecsúszáshoz vezető riasztó jelenségeket. Az egyik állami egyetemen tanító közgazdász első esete a doktori vizsgájára készülő hallgató története, aki először vitte doktori értekezését opponenséhez. A professzor megdöbbent a diáklány munkáján, mert az értekezés csak nevében volt az: minden második bekezdés között űr tátongott, nem tudta végigvinni gondolatmeneteit, stílusa nehézkes, szemmel láthatóan nehezére esett a fogalmazás, ami egyre jellemzőbb a portugál diákságra. Az eset csattanója, hogy a doktori cím leendő birtokosa már főiskolán tanít. A második és harmadik eset arról szólt, hogy jól szituált vállalkozók vagy értelmiségiek miért külföldön vagy magániskolában taníttatják gyermekeiket: nincs biztosítva a közoktatás színvonala. A hatodik példában azon kesergett, hogy évről évre egyre gyengébb az egyetemére bejutó – egyébként a korosztályok színe-javát alkotó – diákok tudása és anyanyelvi színvonala, ezért nemcsak írásban, hanem szóban is mind nehezebben tudják kifejezni magukat, és egyenesen ijesztő, hogy emiatt általános jelenség az „úgysem tudom megcsinálni” hozzáállás. Ez a folyamat pedig oda vezet, hogy a közoktatásban dolgozók egyre inkább az „átlaggal” kénytelenek foglalkozni majd. A hetedik példában elmagyarázta, hogy miért veszélyes ráerőltetni az oktatásra a fogyasztói szemléletet, mert a közoktatás olcsó vagy ingyenes, de közben a drága, de jó minőségű képzést biztosító magániskolák miatt lenézik majd az állami intézményeket. Amit csak az a szülő tud megfizetni gyermekének, akinek pénze van, márpedig erre képtelen a lakosság döntő többsége. Az utolsó előtti pontban leszögezte, hogy azért borúlátó a rossz irányba tartó folyamatok belátható időn belüli megfordításával kapcsolatban, mert túl sok, és túl befolyásos az az erő, amelyik nem akarja, hogy javítsanak ezen a helyzeten. Csúnyán megjárhatja, aki szembeszáll a – meg nem nevezett érdekekkel.
Semana
A hetilap legfrissebb számának egyik írása a parlament alsóházában nemrég elfogadott a távközlési szolgáltatók számlatrükkjei ellen szóló törvényről számol be. A képviselőháznak tíz évig tartott, amíg sikerült törvényben korlátokat szabni a távközlési szolgáltatók kényének-kedvének. A kábeltévék, a mobil- és vezetékes telefon- illetve internetes szolgáltatók ugyanis nagyon gyakran olyan tételeket számoltak föl, amelyeket az előfizető nem is kért, ráadásul olyan tarifákkal, amelyek nem is szerepelnek az aláírt szerződésekben, olyan fogyasztásokkal, amelyekre nem is kerülhetett sor. A szolgáltatók trükkjei kifogyhatatlanok voltak az előfizetők pénzének megcsapolására, ezért erősítették meg az állam ellenőrző szerepét is az új törvényben.
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
