Barsiné: A régi állapotra vonatkozik a Galileót ért kritika

A 2007-ben kidolgozott és tavaly jóváhagyott új irányvonal előtti állapotra vonatkozik az Európai Unió épülő műholdas navigációs rendszerét, a Galileót ért, e héten nyilvánosságra hozott európai számvevőszéki kritika – jelentette ki az Európai Parlament e témával korábban foglalkozó jelentéstevője, Barsiné Pataky Etelka (Fidesz) szerdán.

Az Európai Unió számvevőszéke a szóban forgó különjelentésében arról írt, hogy nem jól készítették elő és nem jól irányították a Galileo programot. Barsiné az MTI brüsszeli tudósítójának nyilatkozva emlékeztetett arra: elsősorban éppen az Európai Parlament közbenjárására a programot 2007-ben új irányba terelték, amely már kiigazítja a felsorolt hibákat. A számvevőszék jelentése még a korábbi helyzetre vonatkozik – tette hozzá. „Bízom benne, hogy ha, mondjuk, tíz év múlva megjelenik a számvevőszék jelentése az új megoldásról, az nem lesz elmarasztaló” – emelte ki. Hozzátette: ennek már működnie kell.

A revizori jelentés maga is utal arra, hogy „ahhoz, hogy az EGNOS és a Galileo program tartani tudja a 2007 közepén megszabott új irányt, az Európai Bizottságnak sokkal határozottabban kézbe kell vennie a programok irányítását”. A magyar jelentéstevő emlékeztetett arra: már első, 2005-ben készült EP-jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az akkori elképzelésekkel „nincs minden rendben”, beleértve a finanszírozást, az összeget, a felelősségvállalást és a szervezeti felépítést is. Ezt követően az EP több ízben felszólította a programért felelős Európai Bizottságot, hogy tisztázza a felmerült problémákat. Részben ennek hatására született döntés 2007-ben arról, hogy a programot teljesen új pályára állítsák. A helyzetet éppen az EP mozdította ki a holtpontról.

A parlament és a tagországok kormányait képviselő tanács tavaly tavasszal állapodott meg abban, hogyan kell kinéznie az új rendszernek, a felelősségi köröknek és a finanszírozásnak – hangoztatta Barsiné. Az új irány egyik fontos eleme, hogy a rendszer uniós finanszírozásból épül ki, és az üzemeltetésbe lehet majd bevonni a magánszektort. A tavalyi megállapodás a program irányítását is egyértelművé teszi, világos hatáskörmegosztást épít fel, folyamatos ellenőrzést biztosít, és új menetrendet is állít a rendszer kiépítésére. Szélesebbre nyitották a lehetőségeket a tagállamok vállalkozói előtt is.

A Galileo (és a hozzá kapcsolódó EGNOS) programot az 1990-es évek közepén indították el azzal a céllal, hogy egy Európai Globális Navigációs Műholdrendszert hozzanak létre. A 30 műholdból álló navigációs rendszert az eredeti tervek szerint 2009-től kellett volna működtetni, ám a kivitelezés hamar megtorpant. A legfrissebb menetrend szerint a rendszer 2013-ra lesz üzemkész, és 3,4 milliárd euróval az unió finanszírozza majd. A számvevőszék a jelentésben egyebek között azt a következtetést is levonta, hogy „ha az unió a jövőben újabb nagyszabású infrastrukturális programokba kezd, az Európai Bizottságnak bizonyosnak kell lennie abban, hogy rendelkezésére állnak a megfelelő irányítási eszközök”.

(MTI)