Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)
A konzervatív berlini napilap Az Emmely-esetben lehetséges a felülvizsgálat címmel ismerteti a modern német jogtörténet egyik legkülönlegesebb és legvitatottabb ügyét. Az erfurti szövetségi munkaügyi bíróság harmadik szenátusa kedden helyt adott a ma 51 esztendős asszony panaszának. A döntés alapján joga van fellebbezni a berlin-brandenburgi tartományi munkaügyi bíróság 2009. február 24-i ítéletével szemben. Az Emmelynek nevezett pénztárosnőt 2008 februárjában rendkívüli felmondással eltávolították a munkahelyéről, mert munkaadója, a Kaiser’s Tengelmann AG vádja szerint két üres üveges bónt alig több mint egy euró értékben megpróbált elsikkasztani. A tartományi munkaügyi bíróság 2009. február 24-i ítéletében elutasította a pénztárosnő felmentéssel szembeni keresetét, egyúttal nem engedélyezte, hogy ezzel az ítélettel szemben fellebbezzen. A bíróság 7. kamarája döntését azzal igazolta, hogy két 48 cent, illetve 82 cent értékű üres üveges bón ellopása alapján immár megrendült a munkaadó és a Barbara E. közötti bizalmi viszony. Éppen a pénztárosnő esetében számít a megbízhatóság előfeltételnek. Az indoklás úgy folytatódott, hogy a konszern által gyakorolt gyanúsításra alapozott felmondási gyakorlat az objektív tények miatt igazolható. Emmely a gyanúsításra alapozott felmondás ellen már fellépett. Azonban 2008 augusztusában első fokon veszített a berlini munkaügyi bíróságon. A berlini államügyészség jelenleg azt vizsgálja, hogy nyomozást kezdeményezzen-e Emmely ellen, mert feltételezik, hogy bűncselekménnyel vádolta meg egy kollégáját. A feltételezések szerint a pénztárosnő a bíróság előtt hamis tanúvallomást tett, igaztalanul megvádolta egyik kollégáját.
Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Regina Pöll Izlandnak és Horvátországnak egyszerre kell belépnie címmel készített interjút a Nyugat-Balkán fontosságáról a bécsi külügyminiszterrel. Az Izland uniós belépésének időpontjára vonatkozó kérdésre Michael Spindelegger (ÖVP) elmondta: egy ideig el fog tartani, amíg a tárgyalások konkrét stádiumba jutnak. Ennek időigényét nem szabad alábecsülni. Az osztrák külügyminiszter szerint a Brüsszelben emlegetett féléves tárgyalási időszak a legoptimistább forgatókönyv. Izland mint az európai gazdasági térség tagja nagyrészt az uniós jogrendet alkalmazza, s a schengeni övezet társult állama. De számos problémát okozott a belföldi bankok összeomlása. A halászat és a bálnavadászat lehet még olyan téma, mely Izland számára fontos, és nem lesz könnyű kompromisszumot kötni. A miniszter kijelentette, hogy annak örülne, ha mindkét ország, Izland és Horvátország egyszerre lehetne az unió tagja. Elmondta: az időpontról folyó találgatásba nem kíván bekapcsolódni. A Szlovéniával zajló határvita jelenleg minden előrelépést megakadályoz. Ugyanakkor Szlovéniában is érik az a felismerés, miszerint a végtelenségig nem akadályozhatják a tárgyalásokat. Spindelegger úgy fogalmazott, a lisszaboni szerződéssel jobbak lennének a strukturális feltételek, de a bővítés alapkérdése változatlan: teljesíti-e egy állam a csatlakozási feltételeket. Törökországnak egész intézkedéssorozatra van szüksége. Nyolc tárgyalási fejezetet jelenleg jegelnek, mert Ciprus kérdése az EU alapszabadságait érinti. Amíg nem tapasztalható elmozdulás az álláspontokban, nem lesz előrelépés a csatlakozási tárgyalásokon. Ausztria lelkesen kampányol, hogy a korábbi külügyminiszter asszony és uniós biztos Benita Ferrero-Waldner az UNESCO vezetője legyen. Spindelegger kívánatosnak nevezte, hogy az egész EU képes legyen megállapodni. Az UNESCO végrehajtó bizottságának első vagy második ülése után fog kikristályosodni, ki a legesélyesebb európai jelölt. Ez lenne a legkésőbbi időpont, amikor egy jelöltben meg kellene állapodni. Arra a kérdésre, hogy Ferrero-Waldner után ismét néppárti biztos képviselné Ausztriát, a miniszter kijelentette: ő abból indul ki, hogy a szocialisták tartani fogják erre vonatkozó ígéretüket. De előbb az Ausztriát illető szakterületről kell megállapodni. Spindelegger elődjét, Ursula Plassnikot alkalmas jelöltnek nevezte a bizottsági feladatra, de az esélyes jelöltek között említette Wilhelm Molterert, a néppárt korábbi elnökét.
Focus (Focus.de)
A müncheni hírmagazin Az FDP három minisztériumot szeretne című cikkében foglalkozik a liberális tárcaigényekkel. Mielőtt a fekete-sárga választási győzelem formájában elejtették volna a medvét, a liberálisok már bundájának elosztásával foglalkoznak – például három kulcstárca követelésével. Hermann Otto Solms, az FDP pénzügyi szakértője, a Bundestag alelnöke a Rheinischen Post keddi számában kijelentette: a tárcák elosztásáról a koalíciós szerződésben fognak megállapodni. Mint hangsúlyozta, a történetben nem a posztok a fontosak, hanem a politikai tartalmak. Megerősítette pártja választási ígéretét az adócsökkentésről. „Az adócsökkentés nagyobb gazdasági dinamikához, több munkahelyhez és ezzel az állam jobb bevételi pozíciójához vezet” – mondta Solms.
Robbanás volt egy budapesti lakásban