Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali német napilapban Johann Osel A töredék aktivisták fellépése című cikkében elemzi, mely pártok indulhatnak a szeptemberi Bundestag választásokon és melyek nem.
Világos politikai hierarchia és egy egyszerű kommunikáció minden korábbinál fontosabb, ezért Matthias Jürgens Németország Polgár-Pártjának (BPD) szinte példának kellene számítania – olvasható a cikkben. A brémai székhelyű párt országos elnökségében Matthias Jürgens és Ursula Jürgens mint elnökök foglalnak helyet, az iratokért Christian Jürgens felelős és Dietmar Jürgens a kincstárnok.
Pénteken reménykedve utazott a minipárt vezetője Berlinbe, hogy további 51 politikai csoporttal közösen a Szövetségi Választási Bizottság előtt megjelenve engedélyt kapjon arra, hogy a szeptember 27-i Bundestag választásokon indulhasson.
„Az embernek az az érzése, hogy csak egy családi szervezetről van szó” – fogalmazott Cornelia Sonntag-Wolgast (SPD) a bizottság tagja a meghallgatáson. A bizottságot vezető Roderich Egeler kérdésére mindenki nemmel szavazott az engedély megadására vonatkozó kérdésről.
„A fordulat nem történhet meg egyik napról a másikra” – fogalmazott Jürgens, aki amúgy határozottan megtagadta, hogy válaszoljon a párt taglétszámát firtató kérdésekre. Mivel az egyesülete a választási törvény értelmében nem számít pártnak, így nem indulhat ősszel.
Más a helyzet a Kalózpárt esetében, akik Jörg Tauss SPD politikus átlépése óta még Bundestag képviselővel is rendelkeznek. Az internetaktivisták, akik több mint 4000 tagot és 16 tartományi alapszervezetet tartanak nyilván, szintén indulhatnak.
Az elismert kis pártok indulását sorozatban engedélyezték, mint a Bajorország Pártét, a Bibliahű Keresztényekét, a Violákét, az Állatvédő Pártét. Voltak viszont többen, akiknek nem sikerült: A Humánus Gazdaság Párt, a Szociális Alternatíva az Igazságért, (SAG) vagy éppen a nyolctagú Polgár Párt. Németország Anarchista Pogo Pártját is elutasították. Nem segített, hogy a pártot képviselő izompólós személy némileg később, mint a Pogo-Partei (POP) képviselője ismét megpróbálta átugrani a lécet.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Christoph B. Schiltz Melyik EU-posztok a legjobbak Németországnak című cikkében elemzi a Szövetségi Köztársaság előtt álló lehetőségeket. Angela Merkel eddig egyszer nyilatkozott az uniós pozíciókért folytatott sakkjátékokról. „Számunkra különösen a gazdaság közeli területek, mint a verseny, belső piac, vagy ipar érdekes” – fogalmazott.
Barroso támogatása fejében a kancellár most a portugál politikustól egy fontos biztosi pozíciót szeretne. Mindketten már többször beszéltek erről. A megállapodás értelmében Merkel kinevezi a biztost, és Barroso kijelöli a tárcát.
Az új biztost csak októberben jelöli az új német kormány, de a kulisszák mögött már elkezdődött versenyfutás. Minden ország szeretne egy fontos témával megbízott befolyásos komisszári posztot – ez azonban nem sikerülhet. Csak néhány igazán vonzó pozíció létezik, s ezek megszerzéséért kíméletlenül alkudoznak és trükköznek – írja a lap. Már hónapok óta telefonálgatnak a kormányfők Barrosoval, s követelnek és tolakodnak. Az időpont most még kedvező az alkudozásra. Addig, amíg a bizottsági elnököt nem erősítették meg, addig lehet rá nyomást gyakorolni.
A tárgyalások során nem csak a biztosi posztokról van szó. Az európai országok kormányai már régóta belátták: aki Brüsszelben el kíván érni valamit, annak a legfontosabb a szakhivatalokban, az ún. főigazgatóságokban is el kell foglalnia a kulcspozíciókat. Ott a barna betonépületek kicsi, fülledt szobáiban, ahol elkészítik az előterjesztéseket. Az ilyen szakhivatalok főigazgatói majdnem olyan befolyásosak, mint a biztosok.
