Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap A német pártok utánpótlás-problémája című cikkében ismerteti a szövetségi köztársaság politikai életének eddig kevéssé ismert kihívását. A néppártok egyre inkább szenvednek tagságuk elöregedésétől. Ezt a feltételezést megerősíti a berlini Szabad Egyetem frissen nyilvánosságra hozott átfogó kutatása is. Eszerint a pártok elöregedése a mind erősebb toborzási próbálkozások ellenére már-már rémítő. A hivatalosan taggá vált fiatalok számát immár messze meghaladja az idős generációé. Eszerint a CSU-ban a 21 év alattiak aránya csak 0,3 százalék, miközben a tagok 2,4 százaléka már betöltötte a 85. évet. Nem jobb a helyzet a többieknél sem, a CDU esetében alig 2,8 százalék a 25 év alattiak aránya, míg a tagok 6,7 százaléka már elmúlt 80. A szociáldemokratáknál a legalsó életkori kategória 3,4 százalékos aránya éppen a fele a 7,1 százalékot kitevő időseknek. A 60 év feletti tagok aránya a Baloldali Párt esetében 54 százalékkal a legmagasabb, melyet a CDU (48 százalék), az SPD (46,7), a CSU (42,7), az FDP (34,9) követ, míg a zöldek esetében ez mindössze 11,4 százalék. A tanulmányt Oskar Niedermayer professzor készítette, aki elsődlegesen a pártok által rendelkezésére bocsátott adatokból dolgozott. Niedermayer kiderítette, hogy az SPD legalább meg tudta állítani a fiatal tagok számának csökkenését. A 30 év alatti párttagok aránya 5,8 százalék, míg ugyanez a CDU-nál 5,1, az FDP-nél 10,7 százalék. A néppártok ugyanakkor nem jártak eredménnyel, hogy erőfeszítéseik ellenére megállítsák a taglétszám csökkenését. A CDU, az SPD és a CSU 2008-ban is további veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni. A taglétszám zsugorodása mint 2001 óta minden évben, 2008-ban is leginkább az SPD-t sújtotta (520 969 tag, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint 2007-ben), de a CDU-t (528 972 tag, 1,4 százalékos fogyás) és a CSU-t (162 533 tag, 2,3 percentnyi csökkenés) is. Ezzel szemben a Baloldali Párt (76 031 tag, plusz 6,0 százalék), az FDP (65 600, 2,4) és a zöldek (45 192, 2,0) gyarapodtak.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Faymann fékezi Gusenbauert az uniós munkalehetőségnél? című cikkében foglalkozik az SPÖ-n belüli ellentétekkel. Alfred Gusenbauernek kellene az új uniós külügyminiszternek lennie – legalábbis így gondolkodik számos prominens európai szociáldemokrata. Időközben felszólították Werner Faymann osztrák kancellárt, hogy elődjét jelölje erre a kiemelkedően fontos uniós posztra, mint az uniós körökből hallható. Mint ahogy az is kiszivárgott: Faymann nem támogatja ezt az elképzelést. A kancellár visszautasította elődje jelölését azzal az indoklással, időközben megegyezett a néppárttal (ÖVP), hogy a konzervatívok és nem a szocialisták tesznek javaslatot az osztrák uniós biztos személyére. Az „EU külügyminisztere” egyúttal az uniós bizottság alelnöke lenne, s hivatalos koordinátora az államok uniós tanácsában. Ennek előfeltétele, hogy hatályba lépjen a lisszaboni szerződés, mert ez az uniós tanács elnöke mellett megteremti az uniós külügyminiszter posztjának megteremtését. A jelenleg hatályos nizzai szerződés értelmében marad a külpolitikában a „magas képviselő” pozíciója, melyet eddig Javier Solana töltött be. Gusenbauer jelölésének hátterében az a szocialista igény áll, hogy maguknak is kiemelkedő posztokat szerezzenek a vezető uniós pozíciókért folytatott versenyfutásban. Az unió parlamentjének elnöke már a konzervatívoké a lengyel Jerzy Buzek személyében. A bizottsági elnöki posztot a szintén a néppárt által támogatott José Barroso tölti be.
origo.hu
Otromba módon viselkedett a román államfő Budapesten
