A terrorper vádlottjai nem hagynak fel a dzsiháddal

A Neue Zürcher Zeitung beszámol arról, hogy a düsseldorfi terrorper vádlottjai nem kívánnak felhagyni a dzsiháddal. A Die Welt beszámol arról, hogy tízesztendei huzavona után kiadták Németországnak Karlheinz Schreibert, aki jelentős szerepet játszott a CDU-t megrengető adománybotrányban.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív német napilap Ahogyan Schreiber 2000-ben megrengette a CDU-t című cikkében elemzi Karlheinz Schreiber kiadatásának várható következményeit. A kanadai–német kettős állampolgárságú fegyverlobbista, még mielőtt repülőre tették volna, jelentős leleplezésekkel fenyegette meg a német politikai életet. Persze többek között azért is, mert abban bízott, hogy ezzel még némileg húzhatja kiadatását. Hétfőn, tíz évvel azután, hogy Kanadába menekült, Schreiber újra megérkezett Bajorországba. Amennyiben az augsburgi államügyészség korrupció és adócsalás miatt vádat emel a 75 éves férfi ellen, az különösen a CDU számára lehet igen kellemetlen. Ugyanis Schreiber számít a tíz évvel ezelőtt kirobbant CDU-s adománybotrány kulcsfigurájának.

A nyilvánosság akkor figyelt fel rá, amikor kiderült, hogy adományokkal támogatott vezető kereszténydemokrata politikusokat. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a CDU-t egy számlákból és illegális adományokból álló hálózat vette körül. Helmut Kohl volt kancellár és CDU-elnök bevallotta, hogy elfogadott 2,1 millió márka illegális adományt. Kohl hallgatása miatt le kellett mondania a CDU tiszteletbeli elnöki posztjáról.

Angela Merkel akkor a CDU pártigazgatója volt, s egy lapban publikált cikkében a Kohltól való elszakadást ajánlotta. Merkel tisztázó magatartása a párt élére emelte, 2000 áprilisában az esseni kongresszuson megválasztották elnöknek.

Az államügyészség bizonyította, hogy Schreiber 1991-ben a Szaúd-Arábiával megkötött vitatott üzletéért kapott provízióját kenőpénzzé alakította. A gyártó, a Thyssen és a Henschel rendkívüli módon érdeklődött az üzlet iránt. A szövetségi kormányban jelentős ellenállást kellett legyőzni, mert az üzletet nehezítette a hadianyag-ellenőrzési törvény. 2005-ben Ludwig-Holger Pfahlt, a fegyverexportért is felelős honvédelmi államtitkárt két év három hónapra ítélték. Pfahl elismerte: közel 1,9 millió eurót kapott Schreibertől és nem fizetett utána adót. Ugyanakkor felmentették a megvesztegethetőség vádja alól. Az ügyben két egykori Thyssen-menedzsert szintén börtönbüntetésre ítéltek. Az ügyben állítólag szintén érintett Max Straußt, a volt CSU-elnök és miniszterelnök Franz Josef Strauß fiát hosszú jogi csűrés-csavarás után felmentették.

Neue Zürcher Zeitung (Nzz.ch)

A konzervatív svájci napilap A sauerlandi terroristák tovább kívánnak harcolni című cikkében ismerteti a csoport ellen folyó per legfrissebb történéseit. Néhány héttel ezelőtt még az keltett feltűnést Németországban, hogy a terroristák vallomást tesznek az úgynevezett Sauerland-perben. A vádlottak új vallomásai mutatják, hogy továbbra is fegyveresen kívánnak harcolni az iszlám állam megalakítása érdekében.

A szövetségi bűnügyi hivatal által vezetett kihallgatáson Adem Yilmaz, a török vádlott a müncheni Focus magazin értesülése szerint kijelentette: „A dzsihád kötelesség”. Ugyanakkor úgy fogalmazott, ártatlanokat nem szabad megölni.

A magazin tájékoztatása szerint hasonló hozzáállásról tanúskodik Yilmaz állítólagos német állampolgárságú bűntársa, Atilla Selek. Szerinte azonban a dzsihád Németországban nem, csak a megfelelő országokban engedélyezett.

A Saar-vidéki Fritz Gelowitz, a csoport feltételezett vezetője szintén nem határolódott el a terrorizmustól. Ő egyszerűen megtagadta kihallgatása során, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal munkatársainak megválaszolja e kérdést.

Yilmaz közvetítésével hat személy jutott el egy pakisztáni terroristakiképző táborba – értesült a Frankfurter Allgemeine Zeitung frankfurti felsőbb tartományi bíróságról származó forrásokból. Eszerint megsemmisítő erejű bombamerényleteket terveztek a németországi amerikai intézmények ellen.