Az Egyesült Államok három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményt támadott meg – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szombat este. A támadások az iráni–izraeli konfliktus második hetében történtek, és Trump állítása szerint a Fordóban, Iszfahánban és Natanzban található létesítményeket „teljesen megsemmisítették”.
Egy amerikai B-2 Spirit bombázó indul hadműveletre Fotó: U.S. Air Force Forrás: AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Washingtonban helyi idő szerint szombat este. Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat, úgynevezett bunkerromboló bombát dobtak le.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke parancsára az amerikai hadsereg három iráni helyszínen csapásmérő támadást hajtott végre (Fotó: Anadolu/AFP/Celal Gunes)
Az iráni vezetés ugyanakkor igyekszik csökkenteni a támadások jelentőségét. Egy parlamenti képviselő „felszínesnek” nevezte a csapásokat, és azt állította, hogy a Fordó létesítmény nem szenvedett súlyos károkat. Eközben Donald Trump és a Trump-adminisztráció többször egyértelműen megerősítette, hogy a fordói komlexum megsemmisült.
#BREAKING 6 B-2 bombers have taking off #US soil heading to #Guam. A B-2 has a range of 9600km without refueling and #Iran is only 9461km. Well within striking distance even taking into account diversion and avoiding #Chinese airspace. pic.twitter.com/bs5yrjbUeB
Irán külügyminisztere ezzel szemben „örökké tartó következményeket” helyezett kilátásba, ha Washington nem hagy fel a katonai nyomásgyakorlással. Trump viszont világossá tette: bármilyen iráni megtorlás azonnali válaszlépést fog kiváltani, írta a CNN.
Natanz – az urándúsítás központja
Natanz Teherántól mintegy 250 kilométerre délre található, és Irán legnagyobb urándúsító létesítményének számít. A helyszín központi szerepet játszik az iráni nukleáris programban, mivel itt fejlesztik és szerelik össze a dúsításhoz szükséges centrifugákat.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatai szerint az urándúsítás mértéke itt korábban már elérte a 60 százalékos tisztaságot – a nukleáris fegyverekhez szükséges szint 90 százalék.
A korábbi izraeli támadások során – amelyek megelőzték az amerikai csapásokat – a létesítmény felszíni részét már súlyos károk érték. Műholdképek és elemzések szerint a Pilótaüzem nevű üzemegység szinte teljesen megsemmisült. Két amerikai tisztviselő a CNN-nek elmondta: a támadások az alsó szinteken lévő elektromos rendszert is kiütötték, ami hosszú távon megbéníthatja a föld alatti berendezéseket és centrifugákat.
A Fordó urándúsító létesítmény szigorúan őrzött, és 80-90 méter mélyen a föld alatt, egy hegyvidéki területen, a szent város, Kom közelében található. A hely titkossága és megerősített szerkezete miatt a nemzetközi szakértők szerint csak az Egyesült Államok rendelkezik olyan bombával, amely képes behatolni ilyen mélységbe – és még az is kérdéses, hogy ez elég lenne a teljes pusztításhoz.
A NAÜ és más szakértők szerint a Fordó üzem jelenleg 2700 centrifugát tartalmaz, és itt is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsítanak. A tudományos elemzések szerint Irán akár 233 kilogrammnyi fegyverminőségű uránt is elő tudna állítani három héten belül, ami kilenc nukleáris fegyverhez is elegendő lenne.
Iszfahán – a nukleáris kutatás és fejlesztés fellegvára
Iszfahán Irán középső részén található, és az ország legnagyobb nukleáris kutatási központjának ad otthont. A létesítmény 1984-ben nyílt meg kínai támogatással, és az NTI (Nuclear Threat Initiative) szerint több mint háromezer tudós dolgozik itt.
A központ három kínai gyártmányú kutatóreaktort, egy átalakító üzemet, fűtőelemek gyártására szolgáló üzemet, valamint cirkónium-burkolatgyártó egységeket és más kutatólaboratóriumokat is működtet. A nemzetközi megfigyelők szerint Iszfahán a program szellemi és technológiai központja.
Izrael iráni nukleáris létesítmények elleni csapásai a bunkerromboló bombákat helyezik reflektorfénybe című infógrafika, amelyet Ankarában, Törökországban készítettek 2025. június 18-án (Fotó: Anadolu/AFP/Mehmet Yaren Bozgun)
Mit szállítottak a B–2 bombázók?
A MOP egy közel 14 tonnás, több mint hat méter hosszú, GPS-vezérlésű bombafajta, amelyet mélyen a föld alatt fekvő katonai célpontok – például betonbunkerben működő nukleáris létesítmények – megsemmisítésére fejlesztettek ki. A bomba akár kilencven méter mélyre képes behatolni a földbe, betonon, sziklán és földrétegeken keresztül, mielőtt felrobban – pontosan ott, ahol a legnagyobb kárt tudja okozni. A robbanószerkezet képes érzékelni az üregeket, folyosókat, így akár alagutakban vagy termekben is célzottan aktiválható.
A bombát kizárólag az amerikai B–2 Spirit stratégiai lopakodó bombázó képes hordozni, két darabot szállítva egyszerre. Hat ilyen B–2-est már tavasszal áthelyeztek a Diego Garcia amerikai támaszpontra, és több B–52-es bombázót is a térségbe küldtek.
A három támadott helyszín mindegyike alapvető szerepet játszik az iráni atomprogramban, így az amerikai támadás célja nemcsak technikai károkozás volt, hanem egy erőteljes stratégiai üzenet is Teherán felé. Az, hogy ezek a létesítmények milyen mértékben estek áldozatul, a következő hetekben derülhet ki.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.