Erre használta Amerika a B–2 bombázókat

Az Egyesült Államok három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményt támadott meg – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szombat este. A támadások az iráni–izraeli konfliktus második hetében történtek, és Trump állítása szerint a Fordóban, Iszfahánban és Natanzban található létesítményeket „teljesen megsemmisítették”.

Egy amerikai B-2 Spirit bombázó indul hadműveletre Fotó: U.S. Air Force Forrás: AFP

Az iráni vezetés ugyanakkor igyekszik csökkenteni a támadások jelentőségét. Egy parlamenti képviselő „felszínesnek” nevezte a csapásokat, és azt állította, hogy a Fordó létesítmény nem szenvedett súlyos károkat. Eközben Donald Trump és a Trump-adminisztráció többször egyértelműen megerősítette, hogy a fordói komlexum megsemmisült. 

#BREAKING 6 B-2 bombers have taking off #US soil heading to #Guam. A B-2 has a range of 9600km without refueling and #Iran is only 9461km. Well within striking distance even taking into account diversion and avoiding #Chinese airspace. pic.twitter.com/bs5yrjbUeB

— Conflict News (@wide_geo) June 21, 2025

Irán külügyminisztere ezzel szemben „örökké tartó következményeket” helyezett kilátásba, ha Washington nem hagy fel a katonai nyomásgyakorlással. Trump viszont világossá tette: bármilyen iráni megtorlás azonnali válaszlépést fog kiváltani, írta a CNN. 

Natanz – az urándúsítás központja

Natanz Teherántól mintegy 250 kilométerre délre található, és Irán legnagyobb urándúsító létesítményének számít. A helyszín központi szerepet játszik az iráni nukleáris programban, mivel itt fejlesztik és szerelik össze a dúsításhoz szükséges centrifugákat.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatai szerint az urándúsítás mértéke itt korábban már elérte a 60 százalékos tisztaságot – a nukleáris fegyverekhez szükséges szint 90 százalék.

A korábbi izraeli támadások során – amelyek megelőzték az amerikai csapásokat – a létesítmény felszíni részét már súlyos károk érték. Műholdképek és elemzések szerint a Pilótaüzem nevű üzemegység szinte teljesen megsemmisült. Két amerikai tisztviselő a CNN-nek elmondta: a támadások az alsó szinteken lévő elektromos rendszert is kiütötték, ami hosszú távon megbéníthatja a föld alatti berendezéseket és centrifugákat.

Donald Trump elnök 2025. június 21-én kijelentette, hogy az amerikai hadsereg „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen, köztük a Fordóban található föld  alatti urándúsító létesítmény ellen (Fotó: © 2025 PLANET LABS PBC)

Fordó – a hegyek mélyén rejtőző bázis

A Fordó urándúsító létesítmény szigorúan őrzött, és 80-90 méter mélyen a föld alatt, egy hegyvidéki területen, a szent város, Kom közelében található. A hely titkossága és megerősített szerkezete miatt a nemzetközi szakértők szerint csak az Egyesült Államok rendelkezik olyan bombával, amely képes behatolni ilyen mélységbe – és még az is kérdéses, hogy ez elég lenne a teljes pusztításhoz.

A NAÜ és más szakértők szerint a Fordó üzem jelenleg 2700 centrifugát tartalmaz, és itt is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsítanak. A tudományos elemzések szerint Irán akár 233 kilogrammnyi fegyverminőségű uránt is elő tudna állítani három héten belül, ami kilenc nukleáris fegyverhez is elegendő lenne.

Iszfahán – a nukleáris kutatás és fejlesztés fellegvára

Iszfahán Irán középső részén található, és az ország legnagyobb nukleáris kutatási központjának ad otthont. A létesítmény 1984-ben nyílt meg kínai támogatással, és az NTI (Nuclear Threat Initiative) szerint több mint háromezer tudós dolgozik itt.

A központ három kínai gyártmányú kutatóreaktort, egy átalakító üzemet, fűtőelemek gyártására szolgáló üzemet, valamint cirkónium-burkolatgyártó egységeket és más kutatólaboratóriumokat is működtet. A nemzetközi megfigyelők szerint Iszfahán a program szellemi és technológiai központja.

Izrael iráni nukleáris létesítmények elleni csapásai a bunkerromboló bombákat helyezik reflektorfénybe című infógrafika, amelyet Ankarában, Törökországban készítettek 2025. június 18-án (Fotó: Anadolu/AFP/Mehmet Yaren Bozgun)

Mit szállítottak a B–2 bombázók?

A MOP egy közel 14 tonnás, több mint hat méter hosszú, GPS-vezérlésű bombafajta, amelyet mélyen a föld alatt fekvő katonai célpontok – például betonbunkerben működő nukleáris létesítmények – megsemmisítésére fejlesztettek ki. A bomba akár kilencven méter mélyre képes behatolni a földbe, betonon, sziklán és földrétegeken keresztül, mielőtt felrobban – pontosan ott, ahol a legnagyobb kárt tudja okozni. A robbanószerkezet képes érzékelni az üregeket, folyosókat, így akár alagutakban vagy termekben is célzottan aktiválható.

A bombát kizárólag az amerikai B–2 Spirit stratégiai lopakodó bombázó képes hordozni, két darabot szállítva egyszerre. Hat ilyen B–2-est már tavasszal áthelyeztek a Diego Garcia amerikai támaszpontra, és több B–52-es bombázót is a térségbe küldtek. 

A három támadott helyszín mindegyike alapvető szerepet játszik az iráni atomprogramban, így az amerikai támadás célja nemcsak technikai károkozás volt, hanem egy erőteljes stratégiai üzenet is Teherán felé. Az, hogy ezek a létesítmények milyen mértékben estek áldozatul, a következő hetekben derülhet ki.

Borítókép: Egy amerikai B–2 Spirit bombázó indul hadműveletre (Fotó: AFP/U.S. Air Force)