György István – aki egyben a fővárosi önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottságának fideszes elnöke – elmondta: „a kezdeti bizonytalanságok” után, amikor még csak a kifizetett végkielégítés nagyságáról szóltak a hírek, a legfőbb ügyészhez írt levelükben azt kérték, vizsgálja meg, történt-e olyan cselekmény, amely akár büntető-, akár polgári jogilag kifogásolható.
A BKV volt humánpolitikai igazgatójának nyugdíjas koráról szóló sajtóhírekkel kapcsolatban kifejtette: egyértelműen aggályos a helyzet, hiszen nyugdíjasoknak nem jár végkielégítés. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Szalainé munkaviszonya valószínűleg közös megegyezéssel szűnt meg, ilyen esetben pedig ugyancsak nem jár végkielégítés. A közös megegyezés tartalmát a felek megállapodása határozza meg – mondta. „Emiatt nagyon szigorúan kell vizsgálni a hűtlen kezelés irányába mutató jeleket, hiszen olyan magasra repült az igény, amely a munkáltató részéről teljesen elfogadhatatlan” – jegyezte meg György István. Hozzátette, hogy a kifizetett összeg még annál is sokkal nagyobb, mint ami akkor járt volna, ha felmondanak Szalainénak.
A végkielégítés lehetséges visszafizetésével összefüggésben közölte: ha a bíróság büntetőjogilag elmarasztaló ítéletet hoz, akkor mód nyílik a munkáltatót ért kár polgári jogi érvényesítésére. Ha büntetőjogi elmarasztalás nem történik – folytatta –, jó erkölcsbe való ütközés címén polgári jogi követelés akkor is előterjeszthető.
Arra a kérdésre, kik lehetnek a felelősök, a jogász elmondta: „az, aki a megállapodást aláírta, és aki a kifizetést engedélyezte”. Felvetődik azonban az igazgatóság és a felügyelőbizottság felelőssége is – tette hozzá.
Rámutatott ugyanakkor arra is: azon sajtóinformáció, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra saját magának utalványozta a végkielégítését, akár a számviteli fegyelem megsértését is felvetheti, de – mint hangsúlyozta – minden körülményt meg kell vizsgálni, az azonban semmiképp sem lehet jogszerű, hogy valaki saját magának számfejt egy százmillió forintos összeget.
A Fidesz július 29-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a legfőbb ügyészhez fordul Szalainé Szilágyi Eleonóra végkielégítésének ügye miatt, mert szerintük felmerül a különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés, vagy hanyag kezelés „tényállása”.
Sass Oszkár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese szombaton azt mondta: hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt megkezdte a nyomozást a rendőrség, de további részleteket nem közölt.
Az ügyben Kocsis István, a BKV vezérigazgatója augusztus 10-én feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, mert a lefolytatott belső vizsgálat alapján felmerült a nagy kárt okozó bűncselekmény gyanúja.
Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának tagja kedden úgy nyilatkozott: a BKV belső vizsgálatának jelentésében az áll, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra egyszemélyes intézkedést tett, amikor átutalta végkielégítését, amely munkakörével és vezetői státuszával összeférhetetlen és etikátlan. A kifizetések engedélyezése ugyanis kizárólag a felette munkáltatói jogkört gyakorló vezető, tehát a megbízott vezérigazgató engedélyével történhetett volna.
A végkielégítési ügy három hete pattant ki, amikor lapunk arról számolt be, hogy a BKV kifizetett 100 millió forint végkielégítést Szalainé Szilágyi Eleonórának, majd tovább foglalkoztatták őt havi 1,2 millió forintért.
Azóta több vezetőről is kiderült, hogy több tízmillió forintos végkielégítéssel távozott a közlekedési társaságtól. Az MTI birtokába került dokumentum szerint Regőczi Miklós volt értékesítési vezérigazgató és Olti Ferenc volt vezérigazgató-helyettes is 30 millió forintot meghaladó végkielégítést kapott másfél évnyi munkaviszony után.
(MTI)
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
