A Magyar Szerencsejáték Szövetség álláspontja szerint nem zöldmezős beruházásban kellene gondolkodni egy ilyen szórakoztató komplexum megvalósítása esetén. Magyarországon ugyanis több olyan, most még kihasználatlan idegenforgalmi terület is található, ahol megvalósulhatna egy hasonló volumenű beruházás. Az MSZSZ szakemberei szívesen együttműködnének a Szerencsejáték Zrt. szakembereivel annak érdekében, hogy a szerencsejátékokból származó bevételek a magyar költségvetés gondjain enyhítsenek – olvasható a közleményben.
Schreiber István, a szövetség elnöke kifejtette: pillanatnyilag telített a magyar szerencsejáték-piac azon szegmense, amelyet a sukorói beruházás megvalósítói célba kívánnak venni. Szerinte egy ilyen beruházás csak akkor lehet sikeres, ha a turisztikai háttér biztosított hozzá. A kaszinókhoz kapcsolódó turizmus fellendülést hozhatna a vendéglátásban és a szórakoztatóiparban, valamint új munkahelyeket és bevételeket is teremtene. Az MSZSZ elnöke úgy véli: a projekt a hazai vállalkozók bevonásával, a magyar állam tulajdonában lévő Szerencsejáték Zrt.-vel is megvalósítható. Ez biztosítaná, hogy a játékokból és az azokhoz kapcsolódó egyéb bevételekből származó összegek a magyar költségvetést gyarapítsák.
A szerencsejáték szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy a Sukoróra tervezett King’s City és a hozzá hasonló gigantikus beruházások a környezet nagymértékű átalakításával járnak, amelyhez elengedhetetlen a környezettudatos gondolkodás.
A korábbi információk szerint a King’s City elnevezésű beruházásra Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetői csoport készül, amely 2013 közepére, 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna. Az üggyel kapcsolatban jogi problémák merültek fel. Az ingatlan, amelyen a komplexum felépülne, Sukoró külterületén helyezkedik el. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joav Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található, összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét. Mivel az albertirsai és pilisi ingatlanok az M4-es autópálya tervezett nyomvonalán találhatók, ezért sor került a cserére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján semmisnek tekinthető. A számvevők ugyanis azt feltételezik, hogy mivel az autópálya-építés nem az ingatlanok teljes területét érinti, a közcél nem áll fenn.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péterék letagadták, hogy százmilliónál is többe került a Hősök terei tüntetés, most lebuktak
