Elindult a Magyar Nemzet legújabb külpolitikai podcastje, a Front Robert C. Castellel, amelyben a Magyar Nemzet főmunkatársa és az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója hétről hétre a globális politikai sakktáblát elemzi. Az első adásban a szakértőt a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közti szócsatáról kérdeztük.
A Biden-adminisztráció nem csupán lezárni, de megnyerni sem próbálta ezt a háborút – szögezte le Robert C. Castel. Biden kormányzata egyfajta „tudathasadásos késői szovjet adminisztráció volt, ahol egy progresszív farok csóválta a demokrata kutyát”, így nem is tudtak koherens stratégiát kidolgozni az ukrán kérdéssel kapcsolatban.
Nem vagyok benne biztos, hogy a szűk taktikai célokon kívül, és azon kívül, hogy jól akarták lakatni a progresszív farkat, ez a kutya egyáltalán tudta-e, hogy merre akar menni ebben a háborúban
– vélekedett a szakértő.
Elnöki szócsata
Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő ütésváltásáról Robert C. Castel úgy gondolja, hogy mindkét félnek meg voltak vele a céljai. Zelenszkij, akinek ingatag helyzetét a japán császár második világháború végi helyzetéhez hasonlította a szakértő, egy rossz helyzetből próbálta meg kihozni a legjobbat.
Valószínűleg Zelenszkij már régóta felismerte, hogy ez a háború elveszett
– emelte ki, hozzátéve, hogy a Trumppal kialakult helyzetből az ukrán elnök igyekezett népszerűséget kovácsolni, és úgy feltüntetni magát, mint aki a népe érdekében nem csupán az oroszokkal, de az amerikaiakkal is tengelyt mer akasztani.
Minél inkább megnövekszik a külső nyomás, annál inkább összezárul a szekértábor a politikai vezető körül és növekszik a népszerűsége
– mutatott rá Robert C. Castel.
Donald Trump pedig egyszerűen újra akarta fogalmazni az Ukrajnával kapcsolatos játékszabályokat. Az a fajta tabudöntögetés, amit az amerikai elnöktől látunk „nem stratégia, de kezdetnek jó” – fogalmazott a szakértő.
„Ukrajnában a demokrácia szelleme szenvedett súlyos csorbát még akkor is, ha az ország alkotmánya lehetővé teszi, hogy háborús helyzetben ne tartsanak választásokat” – emelte ki Robert C. Castel, hozzátéve, hogy a kelet-európai országban gyakorlatilag eltűntek az ellenzéki hangok.
Demokratikus vezetőnek nevezni itt és most Zelenszkijt kicsit nehéz lehet
– summázta a biztonságpolitikai szakértő.
(Fotó: AFP)
Zelenszkij politikai (vagy akár fizikai) túlélése szempontjából pedig sokkal hasznosabb, ha úgy állítja be, hogy rákényszerítenek egy megoldást, mint az, ha jószántából hajtja végre – tette hozzá. Európa és az európai politikusok hozzászoktak, hogy keletkezik egy válság, vagy épp kreálnak egyet, és annak a hullámain lavíroznak. Csakhogy az ukrajnai válság visszalő, az orosz tüzérségi gránátokat nem lehet úgy cenzúrázni, mint egy oltástagadót, és a nyugati politikusok ehhez nincsenek hozzászokva – mutatott rá Robert C. Castel.
Valószínűleg új vezetőre lesz szükség Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, mert ezek az öreg pónik már nem fognak újabb trükköket tanulni
– tette hozzá, részben a nyugat-európai országok katonai erejének hanyatlására is utalva.
„Svédországban már megvalósult a kétállami megoldás”
Természetesen a közel-keleti helyzet sem maradhatott ki a beszélgetésből.
Izrael múltja az Európa jövője
– fogalmazott a szakértő, utalva az illegális migráció és a dzsihadizmus problémájára.
Izraellel ellentétben Svédországban például megvalósult a kétállami megoldás, ugyanis ha egy svéd rendőr bizonyos területekre nem mer belépni, az bizony másik állam, akkor is, ha nincs külön zászlaja – hozott igen érzékletes példát a probléma súlyosságára Robert C. Castel.
