Halálkufárok irányítják évek óta az egészségügyet?

A káosz megszüntetése után központosítani kell az egészségügyi alap finanszírozását. Oberfrank Ferenc kutatóorvos szerint a rendszert súlyos bizalomdeficit terheli, a kormányzat pedig az orvostársadalom egy kapzsi kisebbségével köt szövetséget a tisztességes többséggel szemben. Közvetve és közvetlenül is kimutatható: az egészségügyhöz való hozzáférés és az ellátás minősége összefügg a halálozással és a megbetegedésekkel is. Az MNO az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatójával beszélgetett.

A politika minden ügyet megmérgez

Az egészségtudatosság is egyenlőtlenül oszlik el, ahogy az egyéb javak is – feleli Oberfrank kérdésünkre. Szép számmal vannak emberek, akik ezt felismerték, és hitelesek. A politikának az lenne a dolga, hogy „felerősítse a hangjukat, hiszen nem kell mindent a politikának magának megoldania”. Szavai szerint helyzetbe kell hozni a hiteles, a társadalomban bizalmat ébresztő embereket. „Rajtuk keresztül a politika önmaga iránt is bizalmat ébreszthet, mert a jelenleg felé áradó bizalmatlanság megöl mindent.” Amint a politika megpróbál ügyeket kisajátítani, azzal azonnal lerontja azt a maga hitelességi nívójára. Az emberek pedig nem látják, hogy a politika valójában tükör, ezért csak egy önmaga árnyékán túllépő politikai kezdeményezés vezethet sikerre.

Az alap: a bizalom

A szakember szavai szerint „a bizalom kérdése alapvető” motívum, ennek hiányában akár bele is halhatnak az emberek. Nem mennek el orvoshoz, nem tartják be az előírtakat, vagy könnyen manipulálhatókká válnak. Hiába a rossz légkör, az „összes társadalmi tekintély közül még mindig az orvosokat” övezi a legnagyobb bizalom. Oberfrank szerint az orvosok többsége rendes ember, ám „van egy hangos, erőszakos és kapzsi kisebbség”, a politika pedig a tisztességes emberekkel szemben hajlamos újra és újra velük szövetkezni. Pedig a számban és morálisan is fölényben lévőkkel kellene új szövetséget kötni. Rendkívül megosztott az orvostársadalom is – véli a kutatóorvos.

„Kiégett, csalódott, mert közjót szolgáló misszióját nem ismeri el a társadalom.” Elviselhetetlen a jövedelmi és munkahelyi helyzetük, illetve a társadalmi és etikai elvárások között meglévő óriási feszültség. Ennek feloldása nem csak pénz kérdése. A politikának itt kezdeményeznie kell, „párbeszédhelyzetbe kell hoznia az ágazat összes szereplőjét”. Jelenleg rendetlenség és bizalmatlanság uralkodik, „sürgető össztársadalmi igény a bizalmi légkör megteremtése”.

A magyar egészségügy Waterlooja

Válságban van az egészségügy, az elmúlt húsz évben mindig is komoly politikai ütközetek színtere volt ez az alrendszer. Hatalmas feszültségek halmozódtak fel és sültek ki itt. Ez a mostani válság meddig vezethető vissza?

Az utóbbi években az SZDSZ politikája hatalmasodott el – felelte a szakember kérdésünkre. Szerinte csak a romboló káosz maradt utánuk, minden döntéshozónak és társadalmi tekintélynek hatalmas a felelőssége. Megemlíti azt is, hogy sehol a világon nincs könnyű helyzetben az egészségügy, hiszen egymásnak is ellentmondó társadalmi és piacgazdasági nyomásnak van kitéve. Az igazságos, biztonságos és hatékonyan megszerezhető ellátás „rendkívüli feladat elé állítja a társadalmakat”. Itthon sajnos eddig nem vontuk le a tanulságokat a tévedéseinkből, hiányzott az önkorrekció képessége – ezek azok a tényezők Oberfrank szerint, amelyekkel tovább nehezítjük a magunk helyzetét. Ebben felelős a politikai, de a szakmai elit is – teszi hozzá.

A magyar egészségügy Waterlooja a néhány napja megkötött megállapodás – állítja a szakember a kormányzat és egyes ágazati szervezetek között született egyezséggel kapcsolatban. Szerinte az csupán elodázta, a következő kormányra tolta át az egészségügy válságának megoldását. Nem kezeli a problémákat és nem nyit új távlatokat az ágazat előtt – jelentette ki Oberfrank. Az asztalnál ülők vagy nem képesek a problémák felmérésére, vagy egyszerűen nem is akarnak a valódi bajokról beszélni.

Igaz, szerinte maga a rendszer nem tud összeomlani, legfeljebb „a megfogyatkozott számú orvos primitív eszközökkel áll majd a beteg mellett, megnőnek a szövődmények, például a nem megfelelő kórházhigiéné miatt, megszaporodnak a szervezetlenségből származó tragédiák, amikor a mentő nem tudja, melyik kórházba kell vinni a beteget, aki lehet, hogy közben meg is hal, de mindenképpen romlanak a felépülési esélyei”.

Szoros az összefüggés

Magyarországon közvetve és közvetlenül is ki lehet mutatni, hogy az egészségügyhöz való hozzáférés és az ellátás minősége összefügg a halálozással és a megbetegedésekkel is – hívta fel a figyelmet a szakember kérdésünkre, hogy a mortalitási és a demográfiai folyamatokba milyen beleszólása van az egészségügynek. Azokban a megyékben, ahol rosszabb a hozzáférés, „a halálozási számok is rosszabbak”. Hiányzik a népegészségügyi program is. A személyre szabott egyéni ellátáson kívül a populációszintű egészségfejlesztés is nagyon fontos. Ez sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, mint a kurációra, bár a kettőt össze kell hangolni, hogy ne legyen romboló érdekellentét – hívja fel a figyelmet a kutatóorvos. Sokéves, szervezett és kitartó munkára van szükség, ez a nemzet sorskérdése is.