Indokolt lenne az Új Magyarország fejlesztési terv felülvizsgálata

Indokolt lenne felülvizsgálni az Új Magyarország fejlesztési tervet (ÚMFT), mivel a világgazdasági körülmények és Magyarország helyzete is jelentősen változott a terv 2006-os elkészítése óta – közölte az AAM Tanácsadó Zrt. szerdán az MTI-vel.

A tanácsadó cég kedden hozta nyilvánosságra Gyorsítósáv című, a fejlesztési források hatékony felhasználásáról szóló kiadványát, amely azzal is részletesen foglalkozik, milyen szempontoknak megfelelő kitörési pontokra van szükség Magyarország gazdaságának fellendítéséhez.

Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának – idézi a közlemény Szűcs Zoltánt, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatóját. A vezető szerint ezért indokolt lenne az ÚMFT felülvizsgálata.

Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül 2000 milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek, és a rendelkezésre álló hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió fejlesztési forrásaival a fenntartható fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatóak.

Az elemzés rámutat: a fejlesztési forrásoknak csupán 20-23 százalékát fordítják közvetlenül gazdaságfejlesztésre a gazdaságfejlesztési és a regionális operatív programokon, illetve a Társadalmi megújulás operatív program egyik prioritásán keresztül. A Magyarország hosszú távú felemelkedését célzó ÚMFT forrásai jelenleg főként olyan közcélú beruházásokat, felújításokat szolgálnak, amelyeket egy jól működő gazdaság és költségvetés mellett a befizetett adóforintokból kellene megvalósítani.

Az egyik kitörési pont lehet a tanácsadó cég szakértői szerint a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítése. A cég felhívja a figyelmet arra, hogy minden 10 Magyarországra érkező külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre. A 20 000 fős, az AAM által elérhető célérték esetében ez már 4000 fős, jellemzően egyetemi oktatói, magas hozzáadott értékű munkakört jelent.

A Gyorsítósáv című kiadványt harmadik alkalommal készítette el az AAM, és a kötet elkészítésében külső szakértőként részt vett például Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke is. Az AAM évente többször elkészíti Gyorsítósáv című tanulmányait, amelyek pillanatképet adnak az európai uniós források felhasználásáról, ezenkívül a szerzők útnak indították a www.gyorsitosav.hu oldalt is, amelyen heti frissítéssel mutatják be az ÚMFT helyzetét.

(MTI)