Magyar kutatók veszik fel a versenyt az extrém időjárással

Mindenki tapasztalja, hogy az elmúlt években különösen megnőtt az extrém időjárás gyakorisága, ez a tény új, szárazságtűrőbb gabonafajták kidolgozására készteti a kutatókat. A Szegedi Biológiai Központ, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Szegedi Tudományegyetem közösen keresi a globális felmelegedésre adható választ új fajták kifejlesztésével. • Az alföldi búza lehet Európa királya

Az elmúlt tíz évből három esztendőben volt igazán extrém száraz idő. Ebből következik, hogy számítani lehet a tendencia folytatódására, sőt egyre melegebb lesz – mondta el az MNO-nak Láng László. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa szerint a növények egyes tulajdonságait úgy kell megváltoztatni, hogy a fajta alkalmazkodjon a drasztikus időjárási változásokhoz is. A növénynek minél kevesebb termésveszteséggel kell reagálnia a külső változásokra – tette hozzá.

Láng elmondta: a hagyományos növénynemesítési eljárásokkal mintegy 10 éves folyamat során állítják elő az új növényfajtákat. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott növényeket keresztezik, majd az utódok között azokat keresik, amelyek a leginkább szárazságtűrők. Növényélettanosok és genetikusok tesztelik, hogy hogyan öröklődnek a szárazságtűrést befolyásoló tulajdonságok – fejtette ki.

Arra a kérdésre, hogy mikor büszkélkedhetünk majd a leginkább szárazságtűrő gabonával, a kutató elmondta: minden éven a korábbiaknál kicsit jobb új fajták születnek, így a fejlődés lépésről lépésre valósul meg.

A magyar fajták versenyképességének egyik titka a koraiság, ugyanis a korán érő fajták szemei a nagy szárazság és hőség bekövetkezése előtt kifejlődnek, így azokban a kedvezőtlen időjárás csak kisebb kárt tud okozni.