Ellepték a vízipockok a brit folyókat és csatornákat

Jelentősen megnövekedett a vízipockok száma az utóbbi időben a brit folyókban és csatornákban, ami igazán jó hír a Kenneth Grahame 1908-as, Békavári uraság (The Wind in the Willows) című klasszikusából megismert kisállatok számára.

A British Waterways elnevezésű brit természetvédelmi szervezet felmérése szerint nagyjából 300 különböző állatfaj és azon belül is közel 42 500 állat él a brit folyókban és csatornákban. A vízipockok számának növekedése azért is különösen fontos, mert az Egyesült Királyság leggyorsabban csökkenő emlőspopulációját alkotó kisállatok száma szinte megtizedelődött azóta, hogy a szőrmefarmokról megszökött vagy szabadon engedett vidramenyétek elterjedtek az országban.

Míg a megfigyelt állatok közül a ritka lepkék, vidrák, egy delfin és egy alligátorteknős okozták a legnagyobb megdöbbenést, addig a vadkacsák, kanadai libák és hattyúk már jól ismert lakói a brit belvizeknek. „A csatornák és a folyók ideális vadvilági folyosókat jelentenek az olyan állatok számára, mint a denevérek, a tarajos gőték és a vidrák” – mondta Mark Robinson, a British Waterways ökológiai szakembere, aki arra buzdítja a briteket, hogy menjenek ki a szabadba és segítsenek a folyók és csatornák élővilágának feltérképezésében.

„Minden egyes feljegyzés segítségünkre van abban, hogy megfigyeljük, védelmezzük és megőrizzük a vizeinkben rejlő elképesztő biológiai sokféleséget” – mondta Robinson. A kutatás során összesen 89 vízipockot számoltak össze, kétszer annyit, mint 2008-ban. Az apró állatok többségére pedig a dél-angliai Kennet & Avon-csatornánál bukkantak. A megfigyelt 127 különböző madárfaj között akadtak harkályok, nádirigók, kisbaglyok és közel 200 olyan jégmadár, amelyeknek nem csupán a jó vízminőség, de az egészséges ökoszisztéma miatt is hálásak lehetnek a szigetország lakói.

A békák száma nagyjából háromszorosára növekedett a tavalyi évhez képest, az ugrándozó kétéltűek kétharmadát pedig Skóciában figyelték meg a szakemberek. A 27 különböző lepkefajta között szerepeltek a citrompillangók, az apró boglárkák és az erdei szemeslepke példányai. A 42 500 feljegyzett állat közül azonban a legmeghökkentőbb a Yorkshire megyei Selbyhez közeli Ouse folyóban megfigyelt barnadelfin, valamint egy Észak-Amerikában honos alligátorteknős volt, mely a hivatalos szervek szerint valószínűleg egy magángyűjteményből lett szabadon engedve.

(MTI)