A 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya (NPL) 2009 végén 7-10 százalék között lehet, a tőkemegfelelési mutató (TMM) azonban a mélyponton is meghaladja a 10 százalékot a Magyar Bankszövetség számításai szerint, ami a szervezet szerint mutatja, hogy a magyar bankok sokktűrő képessége jó.
Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a magyar bankrendszer stabil és egészséges, azon kevés közé tartozik, amelyet nem kellett megsegíteni az adófizetők pénzéből. Vannak ugyan – alapvetően a hitelezésből fakadó – veszteségek, s elképzelhető, hogy egy-két bank veszteséges lesz, de ezt a korábban megképzett tartalékokból kezelni tudják – mondta.
A likviditási gondokon már túl vannak a bankok, a refinanszírozási költségek ugyanakkor továbbra is magasak, aminek a hitelkamatokban is meg kell jelennie, csakúgy, mint az árfolyamváltozásoknak – mutatott rá. Kiemelte: a bankoknak érdekük, hogy az ügyfelekkel korrekt együttműködést alakítsanak ki, ugyanis tartós kapcsolatról van szó, s ha a kliens csalódik, az a bankoknak is káros. Ha az ügyfél kooperatív, és csak átmeneti nehézségekkel küzd, a bankok különféle eszközökkel – például a hitelek átütemezésével – igyekeznek segíteni. Azoknak a megsegítése azonban, akik elveszítették fizetési képességüket, és belátható időn belül nem is javul a helyzetük, szociálpolitikai feladat – jelentette ki a bankszövetség első embere.
A „lakásmentő” csomag feltételeinek módosításától Erdei nem vár átütő hatást. A bankok által felajánlott megoldásokat eddig mintegy ötvenezren vették igénybe Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint, míg az áthidaló kölcsönt július 28-i bevezetése óta 320-an. A bankoknak a biztosítékokat a betétesek biztonsága érdekében érvényesíteniük kell – mondta a bankszövetség elnöke. Ismertette: alapvetően nem a banki, hanem a közüzemi tartozások miatt került sor árverésekre, amelyekbe a bankoknak be kellett csatlakozniuk, különben elveszítették volna követeléseiket. A
napirenden lévő szabályozási kérdésekről szólva az elnök elmondta: az elmúlt hetekben sok kérdésben sikerült szakmai kompromisszumra jutni, ezek közé sorolta a magatartási kódexet és a hitelintézeti törvény (Hpt.) kapcsolódó módosítását. A fogyasztási hitelekre vonatkozó uniós direktívát csak a fogyasztási hitelekre alkalmaznák a bankok, a jelzáloghitelekre nem; az EU sem teszi ezt kötelezővé – mondta Erdei.
A jegybank devizahitelezést korlátozó javaslatát illetően a Pénzügyminisztérium (PM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség megállapodott az alapelvekben, rövid időn belül elkészül a kormányrendelet tervezete – ismertette. A bankok a forinthiteleknél 75-80, az euróalapúaknál 60-65 százalékos LTV-t tartanak elfogadhatónak, az pedig szerintük a bankok felelőssége, hogy milyen kockázatot vállalnak fel. Erdei szerint közelednek a megállapodáshoz. A bankok egyetértenek azzal, hogy az ügynöki tevékenységet szabályozni kell, mert a kialakult rendszer egészségtelen. Legyen szigorúan szabályozott, engedélyköteles az ügynöki munka, s visszavonható az engedély, ha valaki a feltételeket nem teljesíti – mondta Erdei, aki szerint pár napon belül elkészül a tervezet. Hozzátette: szeretnék, ha a szabályozás még az idén törvényi erőre emelkedne. A bankok támogatják a gyorskölcsönök esetében a teljes hiteldíj mutató (THM) maximálását is.
Élénkülést hoz 2010 második fele
A jövő év első negyede-fele még stagnálást mutat majd, de 2010 második féléve már enyhe élénkülést hoz majd, ami a bankok hitelezésében is szerény növekedést eredményezhet – mondta Erdei Tamás. 2010 első félében mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésben stagnálásra számít a szövetség elnöke, aki szerint a korábbi évek „puha finanszírozása”, bő likviditása többé nem tér vissza. Hozzátette: csökken majd a bankok céltartalékolási igénye és az eredményesség 2009-hez képest kicsit javulni fog.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!