A lap rámutat, miközben a romániai közigazgatási törvény csak ott írja elő a hivatalos nyelvhasználatot a kisebbségek számára, ahol egy etnikum számaránya eléri a lakosság húsz százalékát, az alig négy százalékot kitevő lohjai svédek anyanyelvükön intézhetik ügyeiket a közhivatalokban. Van egy kisváros Finnországban, amely egyedülálló nyelvpolitikájáról nevezetes.
A finn nyelvtörvény szerint a svéd nyelv azokon a településeken használható hivatalosan, ahol a svéd ajkúak száma meghaladja a háromezer főt, vagy arányuk a helyi lakosság körében eléri a nyolc százalékot. Az ország déli tengerpartján, Helsinkitől 50 kilométerre fekvő Lohja/Lojo 35 ezer lakosából mindössze ezerötszáz svéd nemzetiségű, ami a népességnek alig négy százalékát teszi ki. Így tehát a törvények értelmében a város közigazgatásának, egészségügyi intézményeinek és többi hivatalának elég lenne csak finn nyelven működnie. A helyi önkormányzat azonban néhány éve úgy döntött: pártfogásukba veszik a svéd nyelvet – írja a Krónika. „Bár a svéd nyelv Lohjában nagy múltra tekint vissza, a svéd lakosság aránya fokozatosan csökkent, míg végül olyan alacsony lett, hogy már nem érte el a hivatalos nyelvhasználathoz szükséges küszöböt – magyarázza Simo Juva, Lohja finn polgármestere, aki maga is folyékonyan beszél svédül. Hozzáteszi, az 1990-es évek közepén, amikor átszervezték a környező települések közigazgatását, és városunkhoz csatoltak egy svéd többségű községet is, elhatároztuk, hogy a mi hivatalaink akkor is két nyelven működnek, ha a törvény erre nem kötelez bennünket.
A közalkalmazottaknak tudniuk kell svédül, két nyelven kell köszönniük
A polgármester hozzátette: teljesen önként, szabad akaratukból döntöttek úgy, hogy támogatják a svéd nyelvet. A kétnyelvű ellátás biztosítása persze erőfeszítéseket követel. A tábláknak, feliratoknak mindenütt kétnyelvűnek kell lenniük. A közintézményeknek két nyelven kell működniük: a különböző okmányokat, hirdetéseket két nyelven kell közzétenni, az alkalmazottaknak pedig tudniuk kell svédül, s a hozzájuk forduló polgárokat két nyelven kell megszólítaniuk.
Svéd nyelvtanfoylamok az orvosok, ápolók számára
„A legnagyobb kihívást számunkra az egészségügyi rendszer átszervezése jelenti” – jegyzi meg Simo Juva. Mint kifejti, az elmúlt évben Finnországban ugyanis több egészségügyi létesítményt is összevontak és központosítottak. Ennek köszönhetően rendelőintézetünk és kórházunk egyfajta regionális központ lett, mely ma már nemcsak a helyiek ellátásáért felelős, hanem két szomszédos, svéd többségű kisváros betegeinek ellátásáért is. Mivel az egészségügyben a nyelv különösen fontos szerepet játszik, kiemelt figyelmet fordítunk az orvosok, ápolók svéd nyelvtudására, s ezért folyamatosan szervezünk svéd nyelvtanfolyamokat számukra.
Otthon érezheti magát a kisebbség
A kétnyelvűségbe fektetett energia természetesen megtérül. A város svéd lakossága szabadon használhatja anyanyelvét, otthon érezheti magát Lohjában. A finn népesség egy része állandó kapcsolatba került a svéd nyelvvel, így egy idegen nyelv magas fokú ismeretével gazdagodott. Másrészt – ahogy a város idegenforgalmi brosúrájában olvasható – a kétnyelvűség, a két kultúra jelenléte nemcsak a helyi lakosokra, hanem a Lohjába látogatóra is meglehetősen jó benyomást tesz, s növeli turisztikai vonzerejét – írja az erdélyi napilap.
(bumm.sk)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!