Kétóránként igazoltatják a kocsma vendégeit

Prága egyik kocsmájában néhány napig újra 1,70 a sör – cikkezik a Lidovky.cz. A szlovák lapok arról tudósítanak, hogy meghalt az első bizonyíthatóan H1N1 vírussal fertőzött szlovák beteg. A Pravda.sk arról ír, hogy míg a Pozsonyhoz és más nagyvárosokhoz közeli falvak virágoznak, addig az északkeleti régióban egyre több a hanyatló falu.

lidovky.cz

Pénteken Prágában a kommunista időket idéző kocsma nyílt. A cseh főváros Zizkov kerületében a Két Hrabalhoz címzett kocsmában újra 1980-ban érezhetik magukat a vendégek. A harmadosztályú sörözőben a sört 1 korona 70-ért, a csehek által meg csak univerzális barna szósznak csúfolt mártást marhahússal 6,20-ért lehet megvenni egészen vasárnapig. A falakon a szocializmusból jól ismert jelszavak, feliratok, a WC kulcsát a csapostól kell elkérni, kétóránként pedig az állambiztonság arrogáns emberei térnek be a kocsmába, hogy igazoltassák a vendégeket.

pravda.sk, sme.sk

Pénteken Pozsony egyik kórházában meghalt egy 48 éves nő, aki a H1N1 vírussal volt fertőzött. A nőt, aki az influenza mellett krónikus betegségben is szenvedett, még csütörtökön szállították kórházba kritikus állapotban. Amennyiben a boncolás igazolja, hogy a beteg halálát ténylegesen az influenzavírus okozta, akkor az asszony a vírus első szlovákiai áldozata – tudósítanak a szlovák lapok.

pravda.sk

A szlovákiai szakembereket aggasztják az országban tapasztalható regionális egyenlőtlenségek – cikkezik a Pravda.sk. Az egyes régiók kiegyensúlyozatlan fejlődésének tendenciája fokozódik, és egyre sürgetőbb szociális és politikai problémává válik. Földrajztudósok, szociológusok és más szakemberek együtt vizsgálják a kialakult állapotokat, keresik a megoldást. Míg a Pozsony környéki falvak virágoznak, addig az eperjesi kerületben található Sztropkó és Vízköz környéki falvak hanyatlanak. A hanyatlás leginkább az északkeleti térségre – ahol a falvak felének lakossága nem éri el még a kétszáz főt sem – és kisebb mértékben a dél-közép területekre jellemző. Az okok részben a helyi adottságokban is keresendők, mivel északon az Alacsony-Beszkidek lábánál, a terméketlen talajú kis völgyekben fekvő falvak csak kevesebb ember eltartására képesek.

Hiányoznak a feltételek a fejlődéshez, a helyi önkormányzatok se tudnak teljes értékűen működni. Jellemzően idősek és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező emberek laknak ezekben a falvakban, magas a munkanélküliség aránya. A megoldást egy jól átgondolt, szisztematikus politikai intézkedés jelentheti – nem elég csak az egyes falvakat gyógyítani, az egész régióra kiterjedő fejlesztések szükségesek. A nagyvárosok környékén lévő falvak virágzásának is megvan a maga árnyoldala. A Pozsonyhoz, Nagyszombathoz közeli falvak „szuburbanizációs csapdába” kerültek, aminek oka az elégtelen infrastrukturális, mindenekelőtt közlekedési viszonyokban keresendő. A környékbeli falvakból valaha 15-20 perc alatt be lehetett érni autóval Pozsonyba, ma ez az út egy-másfél óráig is eltarthat.