Magyarország a 22. az adóparadicsom-listán

AZ USA Delaware állama az első számú adóparadicsom, míg hazánk „csupán” a huszonkettedik, igaz, egyetlen közép-európai államként, amelyik a Financial Secrecy Indexen szerepel – tudósít a The Guardian. A The Times írása szerint India azért küzd, hogy legalább otthon elismerjék: a szubkontinens sokkal inkább a modern tudományok szülőhelye, mint például az ókori Hellász.

The Guardian (www.guardian.co.uk)

Az Egyesült Államok-beli Delaware a világ első számú adóparadicsoma – derül ki egy nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentésből. A keleti parti állam a jelentés tizenkét átláthatósági követelményéből tizenegynek nem felelt meg, az államban többek között nem kötelező nyilvános jegyzékben feljegyezni a cégek bizonyos adatait, például a haszonélvezők kilétét, akikhez a vállalkozás nyeresége eljut.

A szabályozás lazasága lehetővé teszi, hogy a cégek minimális nyomot hagyva tegyék át székhelyüket más országokba. Delaware átlátszatlansága az amerikai adóelkerülők elleni küzdelem sarkalatos pontja, a rendszer azonban terroristák pénzelésére és drogpénzek „kimosására” is lehetőséget teremt.

Az FBI és a Financial Action Task Force (Pénzügyi Akció Munkacsoport), egy nemzetközi, pénzmosás ellen küzdő szervezet is többször jelezte már, egyes cégek az állam törvényeinek ügyes kihasználásával igyekeznek elbújni vigyázó tekintetük elől. John Christensen, a Tax Justice Network (Hálózat az Igazságos Adózásért) igazgatója, aki egyébként a jelentés elkészítésében is szerepet játszott, úgy fogalmazott, az ügyfelek irányában tanúsított diszkréció mára a pénzügyi világ legfontosabb sarokkövévé vált. „Minden ország igyekszik minél vonzóbb feltételeket kínálni, amelyekkel magához édesgetheti a befektetőket. Ennek azonban ára van. Ez a titokzatosság nagyszerűen képes fedezni a pénzmosók, adócsalók, terror-pénzelők, sikkasztók üzelmeit, hogy más, hasonlóan sötét ügyekről ne is szóljunk”.

Delaware kormányzóhelyettese úgy fogalmazott, a cégek nem a kedvező törvények, hanem a jogi rendszer fejlettsége miatt választják államát, azt azonban elismerte, egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk a haszonélvezőket érintő különösen laza szabályozás miatt.

A tőzsdén bejegyzett amerikai cégek majdnem fele a keleti államban székel. Obama elnök jövő héten terjeszti a Kongresszus elé adóparadicsom-ellenes törvényjavaslatát. A tervezetet heves támadás éri az amerikai üzleti érdekeltségek részéről.

Svájc csupán a lista harmadik helyére ért be, hazánk egyetlen közép-kelet-európai országként huszonkettedik. A Financial Secrecy Index, mely először rangsorolja a világ első hatvan adóparadicsomát a www.financialsecrecyindex.com webcímen tekinthető meg.

The Times (www.timesonline.co.uk)

Évszázadok óta úgy tartjuk, a modern tudományok az ókori Hellászban születtek meg. India azonban most egy újonnan nyílt kiállítással igyekszik megfosztani Arkhimédész hazáját első helyétől – számol be a The Times. Fiatal indiaiak generációi tanulták az iskolában, hogy a tudományok bölcsőjénél olyan tudósok bábáskodtak, mint Arisztotelész. Nem is csoda, hogy még a szubkontinensen is kevésbé ismertek az indiai eredmények, hiszen az oktatási rendszerért az angol hódítók voltak felelősek – véli N. R. Nyer, Delhi Országos Tudományos Központjának Igazgatója.

„A világ diákjai csupán a nyugati tudományok történetét tanulják” – mondja, „Széles körben elterjedt a vélekedés, hogy minden tudomány Görögországban született. Mi ezen kívánunk változtatni: a kiállítás olyan felfedezéseket mutat be, melyek Indiában már mintegy 5000 éve megszülettek”.

A Központ új tárlata arra próbál rámutatni, hogy az atomelmélet, a matematika, a biológia, a kozmikus evolúció tana már mind megszületett a félszigeten, már akkor, amikor az angolok még sárból tapasztott kunyhókban éltek. A kiállítás célja felébreszteni a „tudományos nemzettudatot” az indiaiakban. A kormány utasítására emellett bizottság alakult, mely igyekszik minél több tudományágról bebizonyítani, hogy a szubkontinensen szökött először szárba.

A lista első helyén valószínűleg a matematika fog állni, különös tekintettel a tízes számrendszerre, és a „zéró” fogalmára, mely a szanszkrit „szunya” szóból származik. Szimbólumát már egy Krisztus előtt 876-ból származó észak-indiai kőtáblán megtalálták a szakértők. A kiállítás ezeken felül az időszámításunk előtti India fejlett kohászatával, csillagászatával és mezőgazdaságával is foglalkozik.

A szubkontinens tudósai üdvözölték a kezdeményezést, egyesek ugyanakkor rámutattak, a modern idők Indiája igen kevés felfedezővel büszkélkedhet. „Szomorú kimondani, de nincs indiai Einstein vagy Newton” – mondta Dr. Kankan Bhattacharyya, az Indiai Tudományokat Népszerűsítő Központ vezetője, „Az ókorban országunk fantasztikusan fejlett volt, de az elmúlt ezer évben borzasztóan lemaradtunk”.