Nem lesz több asztali bor

Az egész magyar szőlészet-borászat érdeke az Európai Unió borpiaci reformjának végrehajtása, a szigorodó szabályozás betartása – jelentette ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerdán Egerben.

Ellenkező esetben ugyanis Magyarország eleshet az ágazatnak jutó támogatások egy részétől, vagy vissza kell fizetnie egyes tételeket – közölte Horváth Csaba a 127 hegybíró részvételével megtartott XIV. Országos Hegybírói Továbbképzést követően.

Jelenleg a magyar szőlészet-borászat évi 18 millió forint támogatást kap az uniótól szerkezetátalakításra, műszaki fejlesztésre, lepárlásra és mustsűrítmény felhasználásra. A főtitkár elmondta: a reform keretében – amelynek során 2011-ig kell átalakítani a jelenlegi szabályozást – szigorodik az adatszolgáltatás, a többi között a származási bizonyítványok kiállításának és a szüreti jelentéseknek a rendje.

Ugyanakkor átalakul a bormegjelölési rendszer: az eddigi védett eredetű, minőségi, tájbor és asztali bor kategóriákat felváltja az úgynevezett oltalom alatt álló eredet megjelölés, a földrajzi megjelöléssel ellátott, illetve a földrajzi megjelölés nélküli kategória. Ezzel egy időben termékleírásokat kell készíteni minden borvidéknek. Ebben például meg kell határozni az ültetvények földrajzi elhelyezkedését, a borkészítési hagyományokat, illetve azt, hogy milyen szőlő használható az adott borvidékre jellemző borfajták előállításához.

A reform keretében ugyancsak változnak a címkézés szabályai. A főtitkár példaként említette, hogy a cuvée megnevezést a jövőben csak a házasított eljárással készült francia pezsgőfajtára lehet alkalmazni. Ebben a helyzetben a hegybírák dolga a reform végrehajtása, miközben az új szabályozást meg kell ismertetniük a termelőkkel is – mutatott rá. Az intézkedések végrehajtása komoly informatikai fejlesztést igényel, ám hiányzik az ehhez szükséges állami támogatás – mondta Horváth Csaba.

(MTI)