Svéd „visszavágó”: krumpliízű bonbont kapott Csehország

Az iDnes úságírója úgy érzi, a svédek a krumpliízű csokival a Gripen-szárnyas Ikea dobozért vágtak vissza. Mától minden 2000 főnél több embert befogadó szlovák stadionban kamerarendszernek kellene működnie, de ez alig néhány helyen valósult csak meg – cikkezeik a Pravda.sk.

iDnes.cz

Az iDnes.cz lap újságírója szerint Svédország az Entropa kiállítás miatt vágott vissza Csehországnak az uniós államfők csúcstalálkozóján Brüsszelben, az Eurodream – Európa ízei elnevezésű bonbonnal. Az Entropa kiállítást az év elején Brüsszelben rendezték. Az ellentmondásos tárlaton David Cerny cseh képzőművész az Európai Unió 27 tagállamát ábrázoló domborműve volt látható. A művek a tagországokkal kapcsolatos sztereotípiák kifigurázására épültek. Svédország egy nagy Ikea doboz volt Gripen-szárnyakkal.

A svédek által készített desszert 27-féle ízesítésű csokoládéból állt, a készítők mindegyik tagországnak igyekeztek az adott országra jellemző ízű bonbont kitalálni. Így például Franciaország csokoládéja pezsgő, Nagy-Britanniáé tea, Ausztriáé sárgabarack, Bulgáriáé rózsa, Magyarországé dió ízű volt. És Csehország? Csehországé krumpli ízesítésű! A legjellegtelenebb és legízetlenebb – véli a cikk írója. Ráadásul a desszertes doboz belsejében kis füzetecske is található, rövid történettel az adott országot jellemző bonbonról. Csehország és a krumpli kapcsán a Tuzemák elnevezésű cseh rumról írnak. „A csehek féltett titka a rumkészítés. A 19. század óta készítik krumpliból és cukorrépából, de az uniós szabályozás szerint a rum elnevezés csak a cukornádból készült italra alkalmazható, ezért a csehek az unióhoz való csatlakozásuk után kénytelenek voltak a Tuzemsky rum elnevezéssel felhagyni, és azt Tuzemákra változtatni.” A történet persze mentes minden becsmérléstől és gyűlölettől – zárja ironikusan írását a cikk írója.

pravda.sk

A Pravda.sk arról cikkez, hogy mától minden 2000 főnél nagyobb befogadóképességű futball- és jégkorong-stadionban a törvény szerint kamerarendszernek kellene működnie. A kamerákat azonban csak néhány futballstadionban – Zsolnán, Nagyszombaton és Pozsonyban a Pasienky stadionban (ahol tavasztól a Slovan is játszik majd) – és összesen egy jégkorong-stadionban szerelték fel. A többi klub a törvényi előírásokat nem teljesítette, és úgy tűnik, egyelőre nem is fogja.

A kluboknak nincs anyagi fedezetük a kamerarendszer kiépítésére, de nem is áll érdekükben ezek felszerelése, mert nem ők a sportlétesítmények tulajdonosai. A büntetést az elmaradt beruházás miatt pedig azok a helyi önkormányzatok szabhatnák ki, amelyek egyben a stadionok tulajdonosai is, így egyelőre nem fenyegeti a klubokat semmilyen szankció. A Liga Klubok Szövetsége ezért egy projektet dolgozott ki, mely a rendszer jövő év tavaszi bevezetésével számol. A szövetség elnöke elmondta, hogy harmadára-negyedére lehetne csökkenteni a beruházás költségeit, ha ugyanaz a cég végezné el minden stadionban a kamerarendszer kiépítését. A rendszer egy biometrikus adatbázis alapján felismeri a rendbontókat, ily módon lehetne távol tartani a rendzavarókat a mérkőzésektől. A kamerák felszerelését a szlovák belügyminisztérium tavaly ősszel, a Dunaszerdahely–Slovan mérkőzést követően rendelte el.