„Üssék agyon, öljék meg!” – Bocsánatot kértek a cigányok a rendőröktől

Bocsánatot kértek a vádlott romák a rendőröktől február 7-i tettük miatt a Hevesi Városi Bíróságon megtartott tárgyaláson. Dr. Dobrozsi Gabriella bíró csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettének vádja miatt idézte meg M. Ferenc első-, Sz. Sándor másod-, Sz. Tiborné harmad- és K. Kálmánné negyedrendű vádlottakat.

A Heol beszámolója szerint az ügyész által ismertetett vádiratban az áll, hogy idén február 7-én, szombaton az egy famíliához tartozó terheltek tömegverekedés ürügyével kihívták a hevesi Dankó utcába a rendőrséget. Valójában sérelmüket akarták számon kérni a hatóság embereitől.

Elsőre a járőrök nem észleltek bűntényre utaló jelet. Az újbóli jelzés nyomán szolgálati autójukkal igyekeztek az utcán, amikor M. Ferenc intett nekik, majd kiabálva felelősségre vonta őket egy előző napi akcióért, amikor körözött személyt kerestek a kommandósok s rátörtek az ő házára is. Dühében többször rácsapott a rendőrkocsi motorházának tetejére, próbálta meggátolni, hogy a járőrök elhagyják a helyszínt. Sz. Tiborné az autóablak felhúzását akadályozta és fenyegetőzött.

A vád szerint M. a húszfős tömeget arra biztatta, hogy „üssék agyon, öljék meg” a járőrkocsiban tartózkodókat. Sz. Sándor egy lapáttal jött elő a házból, azzal az elülső szélvédő felé sújtott, ám a járműben végül nem tett kárt. „Meg ne próbáld, mert szétverjük a kocsit!” – rivallt rá M. a volánnál ülő rendőrre, aki rádión akart erősítést kérni.

A rendőrök életveszélyben érezték magukat

A járőrcsapat vezetője, egy már régebb óta rendőr fiatal férfi és társa, egy törékeny, ifjú nő a tárgyaláson úgy emlékeztek, hogy az ügyelettől kaptak utasítást, menjenek a Dankó utcába. Először az utca elején megállapították, hogy nincs szó tömegverekedésről. Másodjára végig kellett menniük az utcán. A közepénél jártak, amikor eléjük állt M. Ferenc, ekkor kezdődött az ordítozás, az autó csapkodása, a lapáttal való fenyegetőzés, a sokadalom hergelése. Mindketten életveszélyben érezték magukat.

Az affér azzal zárult, hogy a járőrparancsnok – hátramenetbe kapcsolva az autót – gyorsan elhajtott. A bírónő figyelmeztetése után a vádlottak kijelentették: a tárgyaláson nem kívánnak vallomást tenni, csak a védőik kérdéseire válaszolnak. M. Ferenc, Sz. Tiborné teljesen, Sz. Sándor részben elismerte bűnösségét. Mindhárman előadták, hogy megbánták tettüket és hajlandók bocsánatot kérni a rendőröktől. K. Kálmánné viszont tagadta bűnösségét, mondván, nem is volt ott az eset helyszínén. Utóbbit egyébként több tanú is cáfolta.

A Hevesen történtek kapcsán az ügyészség csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja M. Ferencéket. A szankció alapesetben három év szabadságvesztés. Öt évig terjedhet, ha mindezt csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. A terheltek bocsánatkérését és megbánását enyhítő körülményként veheti számításba a bíróság.