Vásárlási láz: fekete péntek után cyberhétfő

Nyolcezer fontra, nagyjából 2,5 millió forintra büntettek egy brit pubot, mert az egyik vendég illegális letöltésekre használta a kocsma nyilvános hálózatát – tudósít a ZDNet. A portál szerint ez az első ilyen eset Nagy-Britanniában. A Christian Science Monitor az újabb vásárlási őrületről, a „fekete péntek” utáni „cyberhétfőről” számol be.

ZDNet.uk

Komoly pénzbüntetést kapott egy felhasználó illegális letöltései miatt egy brit pub. A technológiai-üzleti internetes portál megtudta, a kocsma egyik wi-fi használójának akciói miatt kapott 8000 fontos (körülbelül 2,5 millió forint) büntetést.

A ZDNet szerint ez az első ilyen eset Nagy-Britanniában: magánszemélyek ellen már indultak hasonló eljárások, publikus wi-fi szolgáltatást biztosító üzleti vállalkozás ellen azonban még soha. A neve elhallgatását kérő pub ellen valamikor a nyár folyamán indított polgári peres eljárást egy szintén meg nem nevezett jogtulajdonos.

Lilian Edwards, a Sheffield Law School internetes joggal foglalkozó professzora úgy fogalmazott, az érvényben lévő szerzői jogi törvénynek megfelelően „elméletben a hotspot-biztosító felelős az illegális letöltésekért”. A hamarosan életbe lépő Digital Economy Bill (digitális gazdasági törvény: az internetes letöltéseket, szerzői jogsértéseket szabályozni kívánó törvényjavaslat) szankciói – mint például az úgynevezett három csapás elve, melynek megfelelően az illegális letöltőt akár le is választhatnák a hálózatról – nem érvényesülnének a wi-fi hálózatok működtetői ellen, mivel azok publikus kommunikációs hálózatot működtetnek, a szabályozás pedig csak az egyéni előfizetőkre vonatkozik. Ilyenként azonban egy áprilisban életbe lépett szabályozás szerint 12 hónapig meg kellene tartaniuk minden felhasználó adatait: milyen oldalakat töltöttek be, hány percig, mit csináltak ott, s a többi.

Miért nem következett ez be a pubban? Van egy kiskapu: ez csak akkor kötelező, ha a kormány külön kérelmet nyújt be, ugyanis az állam magára vállalta az adatok megőrzésének bizonyos költségeit. A wi-fi szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések egyébként is szürkezónát jelentenek a szabályozásban. Edwards rámutatott: ha életbe is lép a Digital Economy Bill, az illegális letöltéseket figyelők nem fogják tudni, ki volt a bűnös, hiszen csupán a pub IP-címét látják. A jogtulajdonosok pedig ez alapján még azt sem tudják majd megállapítani, egyéni előfizetővel van-e dolguk. Mikor nyújtsák be hát panaszukat a hotspot-biztosítók? „Talán rögtön, talán csak a büntetés kiszabása után, senki sem tudja.”

Christian Science Monitor

A „fekete péntek” után a „cyberhétfő” a legújabb őrület. A fekete péntek a hálaadást követő péntek az Egyesült Államokban: hagyományosan ezen a napon kezdődik a karácsonyi bevásárlási idény, a boltok pedig egyre nagyobb akciókkal és egyre inkább kitolt nyitva tartással várják a vásárlók rohamát – ma már szinte hálaadás estéjén kinyitnak.

2005 óta azonban az ezt követő hétfő is „különleges” nap: a National Retail Federation (NRF) 1,6 millió boltost képviselő szövetsége szerint ez a nap az online vásárlási szezon kezdete, melyen „a legnagyobb internetes áruforgalom várható”. Ez azonban inkább propaganda, mint a valóság: eddig minden évben volt olyan decemberi nap, melyen nagyobb online forgalom bonyolódott, mint a cyberhétfőn. Tavaly például „csupán” 846 millió dollár cserélt gazdát ezen a napon, míg december 9-én 887 millió. Kitalálásának évében pedig december 15-e előzte meg az „online bronzvasárnapot”.

A napot eredetileg a még vásárolni kívánó, de már a munkahelyére visszatérni kénytelen modern dolgozóknak találták ki, hogy kényelmesen folytathassák az ajándékvadászatot. És valóban, az évek során egyre nagyobb forgalmat bonyolít a különleges „ünnepnap”: 2005 és 2008 között 74 százalékot emelkedett a nap forgalma, és mára az NRF-tagok 87 százaléka készül valamilyen akcióval a cyberhétfőre.

Az legalább biztos, hogy az interneten nem történhet meg olyasmi, mint tavaly az egyik New York állambeli Wal-Mart-üzletben, ahol a felhergelt vásárlók halálra taposták a rendet fenntartani igyekvő biztonsági őrt. Az eset nem csupán a fogyasztói társadalom őrületének elriasztó példája, de komoly jogi és pénzügyi felelősségre vonást is hozott az üzletlánc számára.

A napokban megnyílt a NearLondon nevű online bevásárlóutca béta verziója is, melyről már az MNO is beszámolt, és úgy tűnik, az internetes vásárlás él és virul. Felmerül hát a kérdés: búcsút mondhatunk-e vajon tíz éven belül a hajnali sorban állásnak és az emberek életébe kerülő vásárlási rohamoknak?