Bajnai inkább látna több feljelentést, mint korrupciót

Bajnai Gordon szerint jelentős előrelépés lesz, ha az Országgyűlés a jövő hétfőn elfogadja az antikorrupciós törvényt, de a jogszabály önmagában nem fog minden problémát megoldani, kell, hogy a társadalom is akarja a változást.

A kormányfő a korrupcióellenes világnap kapcsán adott interjújában úgy fogalmazott: a törvény lehetőséget és keretet teremt a változáshoz, de egyben kényszer is arra, hogy az ország szembenézzen a korrupcióval, ami ma nagyon súlyos probléma. „Kell, hogy a társadalom is akarja a változást, mert ha ezt senki nem akarja, akkor belesüppedünk egy langyos, korrupt mocsárba, ami Magyarországot rendkívüli mértékben, hosszú évekre visszafogná” – tette hozzá.

Bajnai úgy látja, a civil szervezetek és a korrupcióval foglalkozó állami szervek egymást erősítő munkája változtathat az emberek azon hozzáállásán, hogy – a Transparency International felmérése szerint – elsősorban azért nem tesznek feljelentést az ilyen ügyekben, mert úgy vélik, „úgysem történik semmi”. Mint mondta, az állami szervek iránti bizalom azzal párhuzamosan térhet vissza, hogy a korrupciós ügyekre fény derül, és azt szankciók követik.

Hangsúlyozta: az antikorrupciós törvény elfogadásával nem jön létre egy új hivatal, hanem átalakul egy már meglévő szervezet. A miniszterelnök szerint most ugyan több állami szerv is foglalkozik a korrupciós ügyekkel, de egyiknek sem ez a fő feladata. Véleménye szerint ezért vizsgálnak ilyen kevés ügyet, miközben „a napi közérzetünk az, hogy sok ilyen lehet még”.

Elrettentő hatású hivatal

Kiemelte: akkor működik majd jól a közérdekvédelmi hivatal, ha az elején nagyon sok ügyet tár fel és négy-öt év után egyre kevesebbet. Addigra már önmagában a hivatal működése is elrettentő hatású kell, hogy legyen – közölte. Bajnai szavai szerint bátorítani kell az embereket arra, hogy tegyenek bejelentéseket az általuk tapasztalt korrupciós ügyekről, ezért a hivatal felállása után megpróbálják minél szélesebb körben megismertetni ezt a lehetőséget.

Arra a kérdésre, nem fogják-e rosszul használni ezt a lehetőséget és egymást feljelenteni az emberek, úgy válaszolt: inkább jelentsenek fel több embert, minthogy ilyen méretben jelen legyen a mindennapi életben a korrupció. Hangsúlyozta azt is, hogy aki alaptalanul tesz bejelentést, az a hamis vád bűncselekményének elkövetését kockáztatja. A kormányfő fontosnak tartja, hogy a politikai elitnek példát mutasson ebben az ügyben.

„Ne jöjjenek könyörögni”

Arra a felvetésre, hogy a korrupció megoldatlanságát nem tartja-e a szocialista kormányok kudarcának, úgy válaszolt: kudarc akkor is, ha az elmúlt nyolc évet kell értékelni, de kudarc akkor is, ha a rendszerválás óta eltelt 20 évet nézi az ember. Bajnai azt mondta, ő azért tud felelősséget vállalni, amit miniszterként, majd kormányfőként ez ügyben megtett. Példaként említette egyebek között az Anti-lop portált – amelynek bejelentései nyomán négy-öt feljelentés született –, az átláthatósági törvény megalkotását, az automatikus pályázatok bevezetését, valamint a meghívásos tenderek megszüntetését az uniós pénzeknél.

Emlékeztetett arra: miniszterelnökként világossá tette, hogy önkormányzat vagy önkormányzati vállalat „addig ne jöjjön könyörögni, panaszkodni, hogy nincs pénze, amíg pazarló szerződései vannak, vagy pazarlóan bánik a közpénzzel”. Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdonú cégek vezetése az erről szóló döntés ellenére sem teszi közzé a vezetők juttatásait, hiszen ennek nincs szankciója, azt válaszolta, ha valaki tud ilyenről, jelentse be és szükség szerint meglesz a szankció is.

Bajnai beszélt arról is, van már több név a fejében azzal kapcsolatban hogy ki lehetne a közbeszerzési és közérdekvédelmi hivatal vezetője. Erről egyeztetni fog az államfővel is. Úgy fogalmazott: olyan elnökre van szükség, akit az életútja, szakmai tudása alkalmassá tesz erre a posztra, és akinek a személye hitelesíti a hivatalt.

(MTI)