Az elvárt adó alkotmányossága is megkérdőjelezhető?

Az Alkotmánybíróság (AB) logikáját követve, amely szerint az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót, megkérdőjelezhető a 2010-ben bevezetett elvárt adó alkotmányossága is. Egy adóátcsoportosítás során az egyetlen jelentős tartalék az ingatlanok megadóztatása – vélik az MTI által megkérdezett adószakértők.

Az Alkotmánybíróság határozata Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője szerint arra enged következtetni, hogy a testület szeretné a vagyonadót, de egy kissé másként. A szakértő úgy véli, talán a gyors döntéshozatal volt az oka annak, hogy nincs részletes, más országok szabályozását vizsgáló összehasonlító elemzés az AB döntésének indokolásában. Ez azért meglepő, mert az ingatlanadó alapjának meghatározása nemcsak a magyar szabályozás szerint bonyolult, hanem szinte minden ingatlanadót alkalmazó országban az egyik kulcsprobléma. Az összehasonlító elemzés sokat segíthetett volna a szabályozástechnikai problémák megértésében – mutat rá az adószakértő az álláspontját ismertető sajtóközleményben. Torma indokoltnak tartja a vagyonadó alkalmazását valamilyen formában, hiszen „nehéz lenne más olyan adónemet találni, ahol az arányos közteherviselés elve jobban érvényesülhetne”. Érdemes azonban még egyszer átgondolni azt, hogy vajon ez az adóbevétel a központi költségvetést, vagy az önkormányzatok büdzséjét gyarapítsa. A DLA Piper adószakértője úgy látja, hogy az AB logikáját követve, amely szerint az adóalap kockázata nem terhelheti az adózót, megkérdőjelezhető a 2010-ben bevezetett elvárt adó alkotmányossága is.

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adópartnere szerint az AB korábbi határozatai alapján előrevetíthető volt, hogy amennyiben a testület a jogszabály egy lényeges pontját az Alkotmányba ütközőnek tartja, akkor a többi indítványt már érdemben nem fogja vizsgálni. „A bírák ez esetben a jogszabály Achilles sarkaként a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanságot és az ebből eredő szankcionálhatóságot határozták meg” – állapítja meg. Az Alkotmánybíróság a határozat alapján két megoldást is elfogadhatónak tart: a számított értéken alapuló adóalap meghatározást, amely ellen jogorvoslatnak van helye, illetve a jelenlegi visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabását követő forgalmi érték meghatározást, ahol az illeték alapjának meghatározása az adóalany bejelentésén alapul – állapítja meg Hegedüs. Véleménye szerint sok haszonnal járt volna, ha a bírák – gyakorlatukkal ellentétben – a többi, a lakóingatlanok adóztatása tárgyában készült beadvány tárgyában is megnyilatkoztak volna, hiszen ezáltal újabb zsákutcák kikerülésére nyílt volna lehetőség.

Mindkét szakértő kiemelte: az élőmunkára rakódó adó- és járulékterhek további csökkentése elkerülhetetlen a gazdaság versenyképességének fokozása érdekében, ennek forrása pedig bevételi oldalon a forgalmi típusú adók növelése vagy a különböző vagyontárgyak megadóztatása lehet. Magyarország már most az EU direktíva által elfogadott legmagasabb általános áfa adókulcsot alkalmazza, ezért itt viszonylag csekély a mozgástér, így egy adóátcsoportosítás során, egyetlen jelentős tartalékként az ingatlanok megadóztatása marad – mondták az adószakértők.

(MTI)