Kijózanító hispán pofon – Magyarország- Spanyolország 25-34 + Képek

Gyenge támadójátéka miatt sima vereséget szenvedett a magyar válogatott az ausztriai Európa-bajnokság második napján Spanyolország legjobbjaitól. Sorsát azonban továbbra is kezében tarthatja a csapat, mert amennyiben megveri a pénteki záró fordulóban Csehországot, megváltja a jegyét az innsbrucki középdöntőbe.

Meg kell tanulnunk nyerni – nyilatkozta a franciák elleni találkozótkövetően Csoknyai István szövetségi kapitány, célozva az elszalasztott nagy lehetőségre, hogy az aktuális világbajnok skalpjának megszerzésével kezdjük a tornát. Claude Onesta viszont arra tért ki, nem érdemeltek győzelmet a magyarok ellen. De mondhatta volna azt is: hogyan felejthettünk el győzni.

Történt ugyanis, hogy az első mérkőzésen a gallok hétgólos vezetést herdáltak el a csehek ellenében, akik megalkuvást nem ismerve a második félidő közepére ledolgozták tetemes hátrányukat. A franciák végül csak a zseniális kapusuk, Omeyer elképesztő védéssorozatának köszönhetően menekültek meg a szégyentől, s gyűrték le egy góllal, kínkeservesen Csehországot.

Ugyanezeket a cseheket a spanyolok az első körben nagyon elnáspángolták, jószerivel meg sem kellett izzadniuk a magyarok elleni találkozó előtt. A kérdés az volt: sikerült-e kipihennie a mieinknek az előző nap fáradalmait, és képesek-e átmenteni remek formájukat a második fordulóra.

Újra nemzeti színeinkbe öltözött a csarnok, fölsorolni is nehéz volna, hány településről érkeztek drukkereink Bécsújhelyre. Nem indult jól a találkozó: a spanyolok szerezték meg a vezetést, a magyarok kapkodtak, s csak az ötödik percben találtak először a hispán kapuba. Ugalde szorosan fogta irányítónkat Eklemovicot, Hombrados kapus remekül védett, és egyébként sem ízlett a mieinknek a fürge, nyitott spanyol védőfal. Ahogy az ellenfél hasonlóan fürge támadásai sem.

Csoknyai mester időt is kért a 9. percben (2-6). „Védekezz!”, adta a tanácsot a publikum a piros mezes magyaroknak, s ha ez a része még hellyel-közzel ment is a válogatottnak, támadásban továbbra is tanácstalanok maradtunk, így a spanyol előny fokozatosan nőtt (2-8). Hátrányból szépítettünk az indiszponált Puljezevic helyére beálló Fazekas és Iváncsik Gergő jóvoltából (6-10), ám feltámadásunk tiszavirág életű volt, mert az ellenfél kapuja előtt játékosaink folyamatosan egymásra tolták a felelősséget, s lényegében csak kényszerből vállalta el valaki véletlenszerűen a kapura lövést.

Alberto Entrerriost egyszerűen képtelenek voltunk tartani, a 21. percben már hetedszer talált a hálónkba, talán ha mi is követő emberfogással próbáltuk volna kikapcsolni, nem virgonckodik ennyire (7-13). De mi hagytuk, ő meg lőtte a gólokat. És a nagy sztár, Iker Romero nem is lépett pályára (csak a 26. percben végzett el egy hetest), nem volt rá szükség. De ha már beállt, gyorsan lőtt még kettőt – egyre inkább tűnt úgy: ez nem a mi napunk, mi több, csúfos kudarcnak néztünk elébe (8-17).

Ami sajnos be is következett, mivel a második felvonásban is ott folytattuk, ahol az előzőt abbahagytuk: Iváncsik Gergő hetest hibázott, bezzeg Romero, ő biztosan vágta be a sajátját. A. Entrerrios lábbal haza passzolta a labdát, kiállítás lett a jutalma, ám még előnyben is gólt kaptunk, majd Eklemovic ziccert bombázott Hombradosba, szóval semmi nem szólt mellettünk (12-20). Lényegében a hajó már ekkor elment, csak az volt a kérdés, mennyi lesz a végén közte.

Egyedül Gulyás volt dicsérhető, de a jobb szélről nem válthatta meg a világot. A nézőtér magyar része ugyanakkor nem lankadt, végig űzte, hajtotta a piros dresszeseket. Kevés sikerrel, a játékrész derekán már nyolc gól volt a spanyolok előnye. Eklemovic góljaival feljöttünk ugyan hat gólra (20-26), ám hiába volt minden erőfeszítés, a hispánok egyszerűen más sebességen játszották a sportágat. Tomas a végére nagyon megsorozott bennünket, jellemző a találkozó képére, hogy az utolsó öt perchez érve emberelőnyben kaptunk három gólt, amivel tízre duzzadt az ellenfél előnye.

A végén megúsztuk a „mócsingot”, de a kilencgólos vereség elgondolkodtatta a sportág szerelmeseit: vajon melyik az igazi arca a csapatnak, a franciák elleni, vagy a ma látott.

Pénteken Csehország ellen bizonyíthatja a válogatott, hogy az első körben mutatott játékra huzamosabb ideig is képes.

Magyarország-Spanyolország 25-34 (9-17)

Bécsújhely: 4500 néző
Játékvezetők: Reisinger/Kaschütz (AUT)
Góllövők: Krivokapic 5 (4/3), Gulyás 5, Eklemovic 4, Iváncsik Gergő 3, Törő 2, Ilyés 2, Katzirtz 2, Gál 2 illetve A. Entrerrios 7 (4/3), Tomas 7, Romero 5 (3/3), R. Entrerrios 2, Prieto 1, Aguinagalde 2, Malmagro 4 (1/1), Rodriguez 2, Ugalde 3, Morros 1.
Kiállítások: 12 illetve 6 perc.
Hétméteresek: 5/3 illetve 8/7

A csoport másik mérkőzésén: Franciaország-Csehország 21-20