„Közönséges népirtás volt, amiről beszélni kell”

A katyni mészárlásról szóló kiállítással nyit január 22-én a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum fejlesztése során kialakított új időszaki kiállítóhely, a Galéria.

Almási István alpolgármester a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: az Emlékpont 198 millió forintból megvalósított, látogatóbarát fejlesztését az Európai Unió csaknem 160 millió forinttal támogatta. A beruházás keretében egy 115 négyzetméteres időszaki kiállítóhellyel, látogatóbarát szolgáltatásokkal és egy több mint hetven négyzetméteres raktárral is bővült a 20. század második felének vásárhelyi történelmét bemutató közgyűjtemény.

Az új épületszárny terveit – a főépületet, illetve a budapesti Terror Háza Múzeumot is jegyző – F. Kovács Attila Kossuth-díjas építész készítette el. Mint arra Almási István rámutatott, az Emlékpont állandó kiállítása egyedülálló a magyar múzeumi palettán, hiszen egy város néz szembe saját múltjával az intézmény falai között. Az új épületszárny azonban lehetővé teszi, hogy az állandó tárlat mellett időszaki kiállításoknak is helyet adjon a múzeum.

Az első ilyen kiállítás, amely a magyar kultúra napján nyílik meg, a katyni mészárlás eseményeivel, borzalmaival ismerteti meg a látogatókat. Karol Biernacki, a szegedi lengyel nemzetiségi önkormányzat elnöke, a tárlat kurátora az MTI-nek elmondta: a kiállítás végignézése akár egy másfél órás elmerülés is lehet a történelemben.

A tárlat 48 molinóból áll és nem csak magáról a mészárlásról szól – amikor a második világháború idején a szovjetek több mint húszezer elfogott lengyel tisztet és civilt öltek meg –, de bemutatja Lengyelország két világháború közötti történetét, a szeptemberi hadjáratot, a lengyel katonák fogságba esésének történetét és a tábori életet is.

A molinókból álló tárlat – amelyet korábban már láthatott a budapesti Terror Háza Múzeumban a közönség – Hódmezővásárhelyen olyan tárgyi emlékekkel is kiegészül, melyek az egykori kivégzettek sírjaiból kerültek elő – tette hozzá Karol Biernacki, hangsúlyozva: nagyon fontos, hogy az emberek lássák, a katyni mészárlás nem lengyel ügy, hanem az egész emberiséget érinti, „hiszen közönséges népirtás volt, amiről beszélni kell”. A tárlat március 15-ig látható Hódmezővásárhelyen.

(MTI)