Kristóf Attila: (ki telefonál )

- Nyilván ezért hagytad ott az MSZP-t, és mentél Dávid Ibolyához, aki ugyan a fideszes kormány igazságügy-minisztereként egykor nem adott amnesztiát egy sikkasztásért elítélt bankárnak. Bár tőled sem idegen a bankárszakma, gondolom, rájöttél, hogy az MDF elnök asszonya nem a bankárokra haragszik, s tán a sikkasztókra sem annyira, de annak idején rájött, hogy nagy kedveltségre, már-már rajongásra tehet szert a nép körében, ha ülni hagyja a bankárt sok-sok neves liberális értelmiségi kérése ellenére. Most meg, ugye, arra jött rá, hogy te vagy az egyetlen, aki az MDF-en segíthet. Hát nem csodálatos, mi mindenre rájön? Esetleg vele is beszélhetnék? – kérdeztem reménykedve. – Nincs ott melletted? Hallgatott. Már azt hittem, megszakadt a vonal. De akkor egy női hang így szólt: „Amennyiben nem közömbös Magyarország sorsa iránt, nyomja meg az egyes gombot.” Hogy Dávid Ibolya szólt-e így hozzám, én nem tudom…

(Magyar Nemzet, 2010. január 23.)